(méra)
csujogatások
(méra)
a mérai csorgóvíz olyan édes mint a méz aki iszik belőle vágyik a szerelemre a mérai hegytetőn integet a szeretőm fehér kendőt lobogtat engem oda csalogat hosszú szárú laboda nem termettem dologra lábom termett a táncra szemem kacsingatásra piros a fa? levele gyere ülj az ölembe ez a tánc a legényeké nem a házas embereké
(méra)
erdélyország az én hazám
(méra)
erdélyország az én hazám nem német oda vágyik az én szívem míg élek ott hagytam egy barna kislányt hervadni azt szeretném csak még egyszer meglátni édesanyám kend az oka mindennek mért nem adott az első szeretőmnek adott volna engem oda sej annak kit a szívem kiválasztott magánakmegyek az úton lefelé
(méra)
megyek az úton lefelé senki se mondja gyere bé meglátott a feleségem gyere bé te szerencsétlen árok árok de mély árok nem gondoltam hogy így járok azt se tudtam meggondolni hogy a szíved meg fog csalni
piros az ostorom nyele
(méra)
piros az ostorom nyele nem sárga közepébe numera van rávágva én vágtam rá azt a jeles numerát ölelem a babám karcsú derekát elmennék én tehozzád minden este jaj az anyád olyan csalfa ne lenne mert az anyád olyan csalfa menyecske kihallgatta mit beszéltünk az este
szaszi@szepi.hu