Magyar katonadalok és énekek / 1

2. sohase vétettem szeben városának

sohase vétettem szeben városának
mégis besoroztak engem gyalogkatonának
verje meg az isten szeben mészárosát
hogy mér vágta le a kicsi borjú lábát

szegény kicsi borjú nem tud lábra állni
gyalogkatonának a hátán kell hordozni
szegény kicsi borjú nem tud lábra állni
gyalogkatonának a hátán kell hordozni

3. előüzent ferenc jóska

előüzent ferenc jóska
legény kell a háborúba
kedves barátom

viszik legénységnek szépit
országunknak ékességit
kedves barátom

leányok keserű búba
legények a háborúba
kedves barátom

galacvári templom alja
zászlókkal van támogatva
kedves barátom

fekete zászlók lobognak
a leányok szépen sírnak
kedves barátom

előüzent az ellenség
kössön kardot a legénység
kedves barátom

kardot kötött a legénység
sok anyának keserűség
kedves barátom

4. mikor megyek galícia felé

mikor megyek galícia felé
még a fák is sírnak
rezgő nyárfa hullatja levelét
az is engem sirat
sirass sirass rezgő nyárfa
boruljál a babám vállára
súgd meg néki bele a fülébe
fáj fáj fáj a szívem érted babám
fáj fáj fáj a szívem érted

édesanyám legszebb rózsafája
én vagyok az ága
én vagyok az első ferenc józsef
vitéz katonája
százhúsz éles nyomja a vállam
szívemet a fekete bánat
itt kell hagyni a jó édesanyám
fáj fáj fáj a szívem érted anyám
fáj fáj fáj a szívem érted

5. sej kicsi vagyok mégis katona vagyok

sej kicsi vagyok mégis katona vagyok
nyíregyházi kaszárnyába hervadok
úgy hervadok mint ősszel a falevél
sej édesanyám katonának neveltél

sej katona se lettem volna de soha
ha az anyám bé nem íratott volna
de az anyám még akkor beíratott
sej kicsi voltam a bölcsőben ringatott

hosszú gőzös állott az állomásra

hosszú gőzös állott az állomásra
a kisbéri huszároknak számára
a kisbéri huszárok ülnek rája
mennek haza végleges szabadságra

nyisd ki anyám zöldre festett kapudat
ereszd be a szabadságos fiadat
nyitva van az kedves fiam vártalak
három éve mióta nem láttalak

debrecenben csináltattam palotát

debrecenben csináltattam palotát
közepébe péter fia laktanyát
abba vannak a litai legények
sej ha bemegyek nem beszélek veletek

életemben mindig szépet szerettem
utoljára csúnyával kell beérnem
úgy kell nékem mert én ezt érdemeltem
sej minden este a más babáját szerettem

7. kis kató

ma este indulunk a frontra
búcsúzni jöttem kis kató
ne félj vigyázunk mink magunkra
velünk az isten kis kató
elkísér majd csókjaid emléke
az élet szép szeretni jó
patyolat fehér ágyacskádban
gondolj rám néha kis kató

ha vége lesz a szörnyű télnek
és újra elolvad a hó
meglátod visszajövök hozzád
boldogok leszünk kis kató
de ha mégis elszólítna engem
egy menyországi behívó
akkor se sírj feledj el engem
légy mással boldog kis kató

8. esik az eső ázik a heveder

esik az eső ázik a heveder
gyenge lábomat szorítja a kengyel
bársony lekötés szorítja lovamat
nehéz karabély nyomja a vállamat

megjött a levél fekete pecséttel
megjött a muszka százezer legénnyel
százezer legény áll a harc mezején
így hát jó anyám elmasírozok én

pajtás hogyha látsz elesni engemet
szállj le lovadról lőjj agyon engemet
vagy szuronyodat szegezd a mejjemnek
ne hagyj sokáig szenvedni engemet

9. köszönöm édesanyámnak

köszönöm édesanyámnak
köszönöm édesanyámnak
hogy fölnevelt katonának
hogy fölnevelt katonának

ha az anyám nem lett volna
katona sem lettem volna
de még akkor beíratott
mikor bőcsőmbe ringatott

csicset adott s elaltatott
csicset adott s elaltatott
mégis katonának adott
mégis katonának adott

csálják az erdei utat
csálják az erdei utat
viszik a magyar fiúkat
viszik viszik szegényeket
szegény magyar legényeket

10. sej haj katona se lettem volna soha

sej haj katona se lettem volna soha
ha az apám bíró nem lett volna
háromszor is felírt a császárnak
sej haj vigyék el fiamat a nagykalapú gyereket a jóskát katonának

sej haj elvitték a fiamat a nagykalapú gyereket a jóskát katonának
fényes szuronyt választott magának
fényes szurony rózsafa a nyele
sej haj rá van írva ferenc jóska neve

11. vágják az erdei utat

vágják az erdei utat
vágják az erdei utat
viszik a magyar fiúkat
viszik a magyar fiúkat

állj meg állj meg kérdjelek meg
ha elmész hol kapjalak meg
sűrű erdő közepébe
két kaszárnya van építve

abba vannak a legények
abba búsulnak szegények
kihajolnak az ablakon
rózsa nyílik csákójukon

13. nem látlak én téged többé soha-sohasem

nem látlak én téged többé soha-sohasem
hiszen te látod teérted könnyes a szemem
nevemet hiába mondod
könnyedet hiába ontod
harcok mezején
valahol tetőled távol
ott ahol senki se gyászol
ott halok meg én

nem lesz egy tenyérnyi zöld hely puszta síromon
elesett katonák teste lesz a vánkosom
ahová le fognak tenni
síromra nem borul senki
senki aki él
tavasz sem fakaszt rám zöldet
elhordja rólam a földet
messze majd a szél

14. tintaceruzával írott tábori levél

tintaceruzával írott tábori levél
szívem asszonyának onnan írom én
hol a szívek lángját bomba oltja el
és néma szívre hull a hópehely
fehér gyászlepel

nagy oroszországból megy hozzád e kis levél
drága .. tüzénél éjjel írtam én
benne van a szívem édes asszonyom
hazaküldöm néked vigyázz rá nagyon
vigyázz rá nagyon

messze messze tőled csak az isten van velem
meg egy kicsi fénykép ez a mindenem
megcsókolom százszor megremeg a szám
ugye kicsi asszony hű leszel hozzám
ugye hű leszel hozzám

ugye kicsi asszony
hű leszel hozzám
hű leszel hozzám

legyen úgy mint régen volt

legyen úgy mint régen volt
legyen úgy mint régen volt
adjon isten békességet
ezer áldást reménységet
minden jót
legyen úgy mint régen volt

legyen úgy mint régen volt
legyen úgy mint régen volt
hogy ne legyen a magyarnak
se dolmányán se csizmáján
soha folt
legyen úgy mint régen volt

horthy miklós katonája vagyok

horthy miklós katonája vagyok
legszebb katonája
vígan élem katonaéletem
nincsen gondom másra
masírozok káplár úr szavára
úgy gondolok az én violámra

15. piszkáld ki

???
háborúsdit játszik
berántotta országát a szószba
csak a füle látszik

piszkáld ki piszkáld ki belőle
piszkáld ki belőle
nem piszkálom egye meg a fene
hadd maradjon benne

17. ezerkilencszáztizennégyben

ezerkilencszáztizennégyben
még az úristen is lenézett a földre
ferenc jóska ej-haj háborút indított
de sok édesanyát örökre megszomorított

anyám anyám kedves édesanyám
de szomorú vasárnap virradt rám
házunk előtt jaj de szépen muzsikálnak
engemet pedig visznek katonának

házunk előtt kettőt fordult a kocsi

házunk előtt kettőt fordult a kocsi
édesanyám kufferomat hozza ki
édesanyám köszönöm a levelét
három évig nem eszem a kenyerét

édesanyám hol van az az édes tej
amelyikkel katonának fölnevelt
s azt a tejet mér nem adtad lányodnak
mert a lányod nem viszik katonának

addig megyek a csillagos ég alatt
míg megnyugszom a babám karja alatt
ha nem nyugszom a babám karja alatt
majd megnyugszom a fekete föld alatt

19. ellőtték a jobb karomat folyik piros vérem

ellőtték a jobb karomat folyik piros vérem
nincsen nékem édesanyám ki bekösse nékem
gyere kisangyalom kösd be sebeimet
s gyógyítsd meg a bánatos szívemet

odakinn a kárpátokban dörögnek az ágyúk
szegény magyar honvédeknek elfagyott a lábuk
nincsen aki megsajnálja csak az a sok
apró gyerek odahaza várja

azt üzenték szerbiából csata akar lenni

azt üzenték szerbiából csata akar lenni
készülnek a magyar bakák el is fognak menni
szólnak az ágyúk a gépfegyverek
mégsem jön a kapitányunk
meggyilkolták a trónörökösünket
azért bosszút állunk

írtam én már a babámnak levelet

írtam én már a babámnak levelet
messze-messze csongorádra
mégsem jött rá mégsem jött rá felelet a
debreceni laktanyába

százhúsz kis nap de sok az míg letelik
mindig várom én a rózsám levelit
édes rózsám ne várass már hiába a
péterfia laktanyába

a ládámon a ládámon sejehaj
ott a tinta toll papíros
a babámnak a babámnak sejehaj
tábori levelet írok

írok neki olyan könnyes levelet
ha a szíve kőből is van megreped
édes rózsám ne várass már hiába a
vörös muszkák országába

20. somogy megye kellős közepében

somogy megye kellős közepében
van ott egy kis fatornyos falu
kicsiny házak egymás mellett szépen
s minden házon van egy zöld zsalu

a férfiak mind elmentek régen
az asszonyok csendben sírnak ott
mikor este fönt a magas égen
kigyúlnak a fényes csillagok

özvegyasszony a kicsi fiával
kiül este a pitvar elé
s áhítatos ábrándos orcával
néznek ketten föl az ég felé

édesanyám mondja meg azt nékem
hogy odafönt vajon mi ragyog
mit jelentenek ott fönt az égen
azok a sok fényes csillagok

két szemébe sűrű könnyek gyűlnek
s megszólal a somogyi anya
az egyik egy szakaszvezetőé
a másik egy káplár csillaga

gallérjukra volt az rájatűzve
hanem most már szegény mind halott
az angyalok felvitték az égbe
s ott ragyognak fent a csillagok

21. nagy arany nagy ezüst

tábortűznél ültünk jóbarátok este
diskuráltunk csendesen
gondol-e most ránk kis messze budapesten
feleségem kedvesem

de gyönyörű lesz visszatérni
szívünk felett kitüntetés
s egy hosszú szörnyű álom végén
virágos lesz az ébredés

nagy arany nagy ezüst
minden elszáll mint a füst
alig egy-két könnyet ejtünk
s mindent-mindent elfelejtünk
nagy arany nagy ezüst
minden elszáll mint a füst

majd ha egy tévedt golyó szívünkbe fut
és csöndesen elhallgatunk
küldjétek el a gyermekinknek érmeinket
hogyha már mi nem vagyunk

ha simítják apró kezükkel
az apjuk eszükbe jut
s a kis fehér gyermekszobákban
így zokog fel majd a daluk

nagy arany nagy ezüst
minden elszáll mint a füst
alig egy-két könnyet ejtünk
s mindent-mindent elfelejtünk
nagy arany nagy ezüst
minden elszáll mint a füst

22. szárnya szárnya kaszárnya belseje

szárnya szárnya kaszárnya belseje
benne van a legények eleje
benne van a csárdás kisangyalom
ki-kikandikál a kaszárnya ablakon

útnak indult kassára a század
őszirózsát küldök az anyámnak
mindegy nékem mi lesz ott galambom
felvidéki kislány lesz majd a galambom

kárpátokban masíroz a század
fenyőágat tűzök a sapkámhoz
mindegy nékem mi lesz ott galambom
a lengyel határnál vár rám a galambom

23. ejtőernyős induló

száll a gépmadár a fellegekbe fenn
belsejébe száll az ernyős regiment
szívünk úgy dobog hogy nyugodtabban ver
tudjuk mi azt jól hogy aki mer az nyer

a honvéd ejtőernyős vadász
az ország első katonája
a honvéd ejtőernyős vadász
még a sast is lepipálja

az ejtőernyős csak kalandra vár
egy a jelszó győzni vagy halál

24. cigányzenét röpít a szellő

cigányzenét röpít a szellő
ezer határon át hazám felől
cigányzenét röpít a szellő
egy boldog szép világ emléki ő

a bánat hangszerén
egy dal suhant felém
egymásnak nyíló
síró kertben

25. a virágos csákóm

a virágos csákóm rexum lingszum bevágom a szemembe
valamennyi kislány rexum lingszum haptákba szerelembe
igaz hogy a lánynál ártatlanul forgok
mégis este a bábámnál restellem a dolgot
a virágos csákóm rexum lingszum bevágom a szemembe

jó baka a csákót rexum lingszum lakkosra tisztogatja
különben a káplár rexum lingszum laposra pofozgatja
előfordul persze nem jut az eszembe
múltkor is az utcán velem került szembe
oszt a virágos csákóm rexum lingszum bevágta a szemembe

26. kimegyek a doberdói harctérre

kimegyek a doberdói harctérre
feltekintek a csillagos nagy égre
csillagos ég merre van a magyar hazám
merre sirat engem az édesanyám

én istenem hol fogok én meghalni
hol fog az én piros vérem kifolyni
itália közepébe lesz a sírom
édesanyám arra kérem ne sírjon

feladom a levelem a postára
rátalál az édesanyám házára
olvasd anyám vérrel írott levelemet
doberdónál hagyom az életemet

édesanyám nem írok több levelet
puskagolyó lőtte el a szívemet
eltemetnek az erdei gyöngyvirágok
megsiratnak a falumbeli leányok

27. fiuméből sebesülve jönnek a katonák

fiuméből sebesülve jönnek a katonák
de sok szőke barna kislány várja a babáját
de csak minden tizediknek jön haza a párja
a többinek közös sírban nyugszik a babája

széles az isonzó vize keskeny a híd rajta
ne menj arra magyar honvéd mert leesel róla
nem baj babám hadd essek az isonzó vizébe
úgyse lesz a háborúnak soha-soha vége

28. csuhaj ha felülök a fekete gőzösre

csuhaj ha felülök a fekete gőzösre
isten tudja hol szállok ki belőle
majd kiszállok októbernek csuhaj derekán
csuhaj szól az ágyú galícia határán

csuhaj jaj istenem hol fogok én meghalni
ki fog az én koporsómra borulni
majd ráborul az én édes csuhaj pajtásom
csuhaj akivel a csatamezőt bejárom

a gőzösnek hat kereke

a gőzösnek hat kereke
de fényes de fényes de fényes
benne ül egy nyalka huszár
de kényes de kényes de kényes

most fújják az én marsomat
itt kell hagyni a galambomat
angyalom ragyogó csillagom