Jelenlegi hely

Nóták

TÉKA / Huszárgyerek, huszárgyerek

2. verbuválnak szék városán

verbuválnak szék városán kötéllel
elfogják a szegény legényt erővel
a gazdának öt-hat fiát
a gazdának öt-hat fiát nem bántják
a szegénynek ha egy is van elfogják

hátrakötik a két karját kötéllel
úgy kísérik kolozsvárra fegyverrel
utána megy apja-anyja
utána megy apja-anyja siratják
kérik vissza semmi pénzért nem adják

apám-anyám térjél vissza szomorán
növeld többi gyermekedet szigorán
növeld többi gyermekedet
növeld többi gyermekedet szigorán
hogy fogja el a vármegye szaporán

este későn megperdítik a dobat

este későn megperdítik a dobat
kiadják a nehéz parancsolatat

magyar fiúk kezdődik a háború
de azért tük ne legyetek szomorúk

ki van téve a magyarnak zászlaja
de sok legényt feleskettek alatta

én magam is felesküdtem alatta
az én rózsám keservesen siratja

erdélyország hegyes-völgyes határa
terem kislány minden legény számára

hol terem több jó bor és több szép leány
mint idelenn erdélyország határán

erdő mellett de magos a kaszárnya

erdő mellett de magos erdő mellett de magos a kaszárnya
oda leszek sejaha oda leszek három évre bezárva
az erdei dalos madárnak is van párja van párja
csak én magam egyedül csak én magam egyedül vagyok árva

este fogom sejahaj este fogom a lovamat nyergelni
reggelig tart sejahaj reggelig tart a szerszámot felrakni
csillag ragyog kis pej lovam fején nem kantár nem kantár
nem is legény nem is az nem is legény ki a lányokhoz nem jár

szomszédasszony sejahaj szomszédasszony mondja meg a lányának
selyemágyát vesse meg selyemágyát vesse meg a bakának
mert a baka gyalog masírozik elfárad elfárad
gyönge szívét sejahaj gyönge szívét megöli a búbánat

erdő erdő erdő marosszéki kerek erdő

erdő erdő erdő marosszéki kerek erdő
sárgarigó madár benne a kerülő
én is voltam a sűrű erdő kerülője
egy szép barna lánynak igaz szívű szeretője

várni várni babám de sokat kell várni
egy szép barna lányért három évet kell szolgálni
összegyűjtöm a sűrű könnyeim tentának
rózsás leveleket írok haza a babámnak

székvárosi halastó de halastó

székvárosi halastó de halastó
beleestem szekerestül lovastul
gyere babám váltsál ki váltsál ki
ne hagyjál a halastóban meghalni

kiváltalak jó galambom ki ki ki
nem hagylak a halastóban meghalni
eladom a jegykendőm s a karikagyűrűm
az árából kiváltom a szeretőm
eladom a jegykendőm s a karikagyűrűm
ha csak lehet kiváltom a szeretőm

én az utcán le se fel se mehetek
míg azt mondják fekete gyászt viselek
fekete gyász a ruhám fehér az én zsebkendőm
szék városi büszke lány a szeretőm
fekete gyász a ruhám fehér az én zsebkendőm
szék városi magyar lány a szeretőm

márványkőből van a tisza feneke

márványkőből márványkőből van a tisza feneke
gyönge vagy még gyönge vagy még babám a szerelemre
gyöngeséged nem annyira sajnálom
szép vagy babám csuhaj jó vagy babám
nehéz tőled megválnom

de szeretnék de szeretnék a királlyal beszélni
de még jobban de még jobban a szobájába bemenni
megmondanám a királynak magának
lányokat is szép asszonyokat is
sorozzon be bakának

de a király de a király azt írja a levélben
nem illik nem illik a csákó a lány fejére
mert a lánynak harminchárom szoknya kell
szoknya mellé csuhaj a lábára
tulipántos csizma kell
mert a lánynak harminchárom szoknya kell
szoknya mellé csuhaj szoknya mellé
negyvenhetes baka kell

adriai jeges tenger hányja-veti a hullámot

adriai jeges tenger hányja-veti a hullámot
ez a csinos barna kislány szedi a virágot
szedjed csárdás kisangyalom kössed bokrétába
így is úgy is nemsokára kell a csákóm oldalára

még azt mondják a faluban hogy én büszke legény vagyok
pedig én még falubeli szeretőt sem tartok
ha tartottam szép szeretőt megszenvedtem érte
cudar világ kutya világ soha ne hányd a szememre

mikor megyek hazafelé sej a magam falujába
rövid szárú rámás csizma elmerül a sárba
rövid szárú rámás csizma elmerül a sárba
szék városi büszke lányok máma láttok utoljára

ha a legényt besorozzák csákót tesznek a fejére
megesketik hogy az ellent vágja-üti egyre
lénungot is kap a legény hat vasat egy napra
nem elég a babájának képes levelező lapra

nem loptam én életembe

nem loptam én életembe
csak hat ökröt debrecenbe
mégis rám verték a vasat
babám szíve majd meghasadt

elhajtottam a vásárba
kettőt adtam áldomásba
kettőt adtam a bírónak
kettőt a szabadítónak

nem loptam én életembe
csak egy csikót debrecenbe
mégis rám verték a vasat
babám szíve majd meghasadt

mikor mentem hazafelé
három zsandár állott elém
azt kérdezték mi a nevem
hol az utazólevelem

állj meg zsandár megmutatom
a lájbimat kigombolom
előveszem a revolverem
ez az utazólevelem

mikor mentem hazafelé
megnyílt az ég három felé
ragyogtak rám a csillagok
megtudták hogy árva vagyok

3. köszönöm édesanyámnak

köszönöm édesanyámnak
köszönöm édesanyámnak
hogy felnevelt katonának
hogy felnevelt katonának

ha édesanyám nem lett volna
katona sem lettem volna
de még akkor béíratott
mikor bölcsőmbe ringatott

csicset adott elaltatott
csicset adott elaltatott
mégis katonának adott
mégis katonának adott

csánják az erdei utat
csánják az erdei utat
viszik a szegény fiúkat
viszik viszik szegényeket
szegény magyar legényeket

4. búra termett idő

búra termett idő ködnevelő szellő
ködnevelő szellő
megemésztett engem ez az egy esztendő
ez az egy esztendő

ha én azt tudhatnám melyik úton mégy el
melyik úton mégy el
felszántanám én azt aranyos ekével
aranyos ekével

be is boronálnám apró gyöngyszemekkel
apró gyöngyszemekkel
meg is öntözném azt sűrű könnyeimmel
sűrű könnyeimmel

telekes bocskor gyöngyös kapca

telekes bocskor gyöngyös kapca
járd meg tubám járd meg
majd elmegyünk a kocsmára
de engem is várj meg

vörös nadrág sárga csizma
járd meg tubám járd meg
megjárom én a kopogót
tubám te is járd meg

5. kerek az én szűröm alja

kerek az én szűröm alja
piros selyemmel kivarrva
magamról ha levetkezem
szűröm fejem alá teszem

zöld a pázsit megnőt a fű
az én rózsám kökényszemű
aj a szívem fáj a szívem
vajon ki gyógyít meg engem

móric gazda egy icce bort
frissen akit most felmarkolt
torkomon akadt a bánat
hadd öntsem le mert elszárad

édes kedves feleségem

édes kedves feleségem
mit csinálsz jövő héten
tilolom kenderem
kenden jár az eszem
egész héten

édes kedves feleségem
mit dolgozol majd a héten
fonok szövök szabok
inget gatyát varrok
jó uramnak

ugyan kedves komámasszony
hová siet olyan nagyon
megyek a kocsmába
táncba mulatságba
jöjjön velem

megjött este ambrus gazda

megjött este ambrus gazda
ing és gatya rongyos rajta
benyúl a ládába
pókhálót talála
a vót benne

cudar élet fékomadta
hol az asszony majd megkapja
munkája jutalmát
ingem gatyám árát
furkósbottal

elmentem én gyulára

elmentem én gyulára
a gyulai vásárra
szilaj csikót hajtottam
babám de elfáradtam

szilaj csikót hajtottam
babám de elfáradtam
elfáradt a jobb lábom
kivel a csárdást járom

ez a lábom ez ez ez
jobban járja mint emez
édes lábom jól vigyázz
mer a másik meggyaláz

6. kapitány úr azt mondja a bakának

kapitány úr azt mondja a bakának
maradj vissza édös fiam zupásnak
három csillagot kapsz a gallérodra gallérodra
egész század hallgat a kommandódra

kapitány úr köszönöm a jóságát
adja másnak azt a három csillagját
van énnékem odahaza kökényszemű galambom
annak a két szeme az én csillagom

kiskunságban verbuválnak

kiskunságban verbuválnak
most szedik a katonákat
állj be pajtás katonának
jobb dolgod lesz mint apádnak
se nem kapálsz se nem kaszálsz
csak a kaszárnyában sétálsz

édesanyám ne sírjék kend
katonának nevelt fel kend
én is elbírok egy kardot
mint sok derék legényt látok
esik eső bugyborékol
szól a kakas kukorékol

most fújják a víg marsokat
itt kell hagyni galambomat
ha csakugyan el kell menni
kiskunságot itt kell hagyni
hagyok olyan rózsát benne
hogy holtig fáj szívem érte

amott legel amott legel

amott legel amott legel
amott legel hat pej csikó magába
mind a hatnak mind a hatnak
mind a hatnak rézbékóban a lába
gyere pajtás térítsd vissza a csikót
reszeljük le reszeljük le
reszeljük le a lábáról a békót

lereszeltük lereszeltük
lereszeltük a lábáról a békót
most már pajtás most már pajtás
most már pajtás merre hajtjuk a csikót
majd elhajtjuk amerre a nap lejár
arra tudom arra tudom
arra tudom a gazdája sosem jár

7. felkötöm a kardot

töltik a nagyerdő útját
viszik a székely katonát
viszik viszik szegényeket
szegény székely legényeket

úgy elviszik arra helyre
hol az út is vérrel festve
kit a golyó kit a lándzsa
kit éles kard összevágta

látom a szép eget

látom a szép eget
fölöttünk fényleni
békesség csillagát
rajtuk lengedezni

lobog a vérmezőn
három színű zászló
a seregek ura
legyen oltalmazóm

nem szánom véremet
ontani hazámért
mégis fáj a lelkem
az én otthonomért

a bús harangok es
néma hangon szólnak
mikor indulni kell
szegény katonáknak

mert még a fecske es
ahol nevelkedik
búsan énekel ha
indulni kell nekik

felkötöm a kardot
apámért anyámért
megforgatom én azt
szép magyar hazámért

8. huszárosra vágatom a hajamat

huszárosra vágatom a hajamat
budapesten loncsolják a lovamot
széna-szalma porcióba van tele pakolva
adj egy csókot kisangyalom az útra

csókot adni a huszárnak nem merek
mer a huszár nem igaz szívből szeret
ha a huszár igaz szívből sej-haj szeretne
maga mellé a nyeregbe ültetne

gyenge vagy még kisangyalom a lóra
táncol a ló te meg leesel róla
majd ha egyszer én ülök a sej-haj nyeregbe
táncolhatsz vélem a csillagos égbe

kossuth lajos udvarában van egy terebélyes diófa

kossuth lajos udvarában van egy terebélyes diófa
kis pej lovam felnyergelve kantározva áll alatta
arany a zabolája édes a babám pici szája
lehajtom a bús fejemet a rózsám ölelő két karjába

megüzenem vagy megírom vagy még szóval is megmondom
hogy az isten a jó isten egy árva fiút ne adjon
mer az árvát az ág is siratja aztat a madár is
így hát csárdás kisangyalom árván maradsz te még magad is

huszárgyerek huszárgyerek szereti a táncot

huszárgyerek huszárgyerek szereti a táncot
az oldalán az oldalán csörgeti a kardot
ha csörgeti hadd csörgesse pengjen sarkantyúja
kossuth lajos verbunkja a muzsikáltatója

falu végén falu végén szépen muzsikálnak
oda hívnak engemet is magyar katonának
be is állok a verbunkba ha már verbuválnak
elmegyek a pajtásimmal vitéz regrutának

szép a huszár szép a huszár felül a lovára
arany mente a hátára kard az oldalára
virágcsokor a csákóján úgy megy a csatába
ne sírj rózsám megtérek még a szabad hazába

most szép lenni katonának

most szép lenni katonának
mert kossuthnak verbuválnak
kossuth lajos nem lett volna
katona sem lettem volna
éljen éljen a nemzet

akkor megyek katonának
ha leányok verbuválnak
pántlikába kardot rántnak
avval tudom le se vágnak
éljen éljen a nemzet

gyere pajtás katonának
téged tesznek kapitánynak
pár esztendő nem a világ
éljen a magyar szabadság
éljen éljen a nemzet

a gyulai kaszárnyára rászállott egy gólya

a gyulai kaszárnyára rászállott egy gólya
vizet hozott a szájával regruták számára
mosdjatok regruták mert porosak vagytok
azt csak a jó isten tudja hogy mikor szabadultok

pokrócomnak a négy sarkára írom a nevemet
átadom a resztungomat a százegybelieknek
ne sírj bundás ne sírj kitelik az időd
nékem is volt de már letölt a három esztendő

fiumei kikötőben áll egy hadihajó
közepében négy sarkában nemzeti szín zászló
fújja a szél fújja hazafelé fújja
negyvenhatos öreg bakák mennek szabadságra