(féloláhos)
haragszik a rózsám anyja mért szeret engem a fia azért ne fájjon a feje úgyse leszek az ő menye tegnap este a kapuba kibomlott a rózsám haja a szél amint lebegtette a vállamhoz veregette ne haragudj rózsám azért hogy a szám a tiedhez ért mer' akik egymást szeretik azok közt ez gyakran esik babám nem azér' vettelek hogy aratni ne vigyelek ne vígy rózsám a tarlóra gyönge vagyok a sarlóra ha elvágom a kezemet ki süt neked lágy kenyeret
(szökő)
rózsa rózsa piros rózsa
rózsa rózsa piros rózsa nem leszek szerelmes soha láncot verek a szívemre megmutatom bírok véle este elalszik a lámpa nagy szerelem van a lányba' de még nagyobb a legénybe' bátran ölel a sötétbe' énrám anyám ne neheztelj mert nékem csak ez az egy kell ha tiltod a válásomat ásd meg anyám a síromatlapi lapi cserelapi
lapi lapi cserelapi gyere kati hozzánk lakni ha nem jössz te hozzánk lakni száradjál meg mint a lapi minta minta fodorminta elégett a palacsinta ha elégett sütünk-e mást szeretőt is keresünk mást gyere babám a ház megé hogy nézzek a szemed közé máma egyszer holnap kétszer holnapután hetvenhétszer ha tudtad hogy nem szerettél házadhoz mér' kerítettél hagytál volna békét nékem más is elvett volna engemkicsi róka kicsi nyúl
kicsi róka kicsi nyúl kicsi nyúl kicsi nyúl még a pap is odanyúl odanyúl s oda bizony ne nyúljon ne nyúljon mert az ujja beszorul a sötétbe
(asztali nóta)
megkondult a szőkefalvi nagyharang húzza aztat három fehér vadgalamb három fehér vadgalambnak hat szárnya ki vagyok a babám szívéből zárva akartalak szeretni hogy ne tudják de az egek rám világosították világosítsa is ki a nagy isten mert az igaz szerelemnél szebb nincsen
(keserves)
édesanyám mondta nékem minek a szerető nékem de én arra nem hallgattam titkon szeretőt tartottam ékes madár ki elhagytál ki a hegyen túlhaladtál onnan visszatekintettél szívembe bánatot tettél búval derül fel reggelem szomorán jön az éjjelem ellenem fújnak a szelek vigasztalást már nem lelek kedvem semmibe' sem telik búmat napjaim nevelik bezárom hát a szívemet siratom szeretetemet
(vízmelléki táncrend, vámosgálfalva)
piros rózsa kék nefelejcs
(vámosgálfalva)
piros rózsa kék nefelejcs engem babám el ne felejts elfelejtlek mert muszáj lesz szívem négy évet gyászba' lesz gyászt visel a szívem belül bánat szorítja két felől szállj le bánat a bús szívemről ne végy ki minden erőmből nem szállok le a szívedről kiveszlek minden erődbőlcsillagos ég merre van az én hazám
(vámosgálfalva)
csillagos ég merre van az én hazám merre sirat engem az édesanyám az nem sirat mer' el vagyon temetve a sírjára rózsafa van ültetve keserű víz nem hittem hogy édes légy régi babám nem hittem hogy csalfa légy csalfasággal csaltad meg a szívemet a jó isten borítsa rád az eget borítsa rád hogy ne tudjál beszélni hogy ne tudjál más szeretőt tartanierdő erdő de magos vagy
(vámosgálfalva)
erdő erdő de magos vagy de magos vagy hát te babám de messze vagy de messze vagy azt az erdőt levághatnám a babámat megláthatnám galambom szabad madár vagy te babám galambom szabad madár vagy te babám galambom ha én olyan szabad volnék minden este nálad volnék galambom nem kívánom minden este galambom nem kívánom minden este galambom csak egy héten három este csak egy héten három este galambom kedd csütörtök szombat este bárcsak mindig az is lenne galambomez az ózdi viola
(vámosgálfalva)
ez az ózdi viola ide érzik a szagja a szagja s az illatja szívem vigasztalója te azt hiszed te csipás hogy engem nem szeret más szeret engem még más is náladnál szebb virág isszívem után mentem
(vámosgálfalva)
szívem után mentem nem hallgattam másra megcsalta ja szívemet a legény kacagása olyan beteg vagyok talán meg is halok megátkozott a szeretőm hogy ne legyek boldog semmi babám semmi ennek így kell lenni mindenféle szerelemnek vége szokott lenni minden igaz szerelemnek vége szokott lenni
(magyarkirályfalva)
anyám édesanyám mért is adtál férjhez mért is adtál férjhez nagy hideg havasra nagy hideg havasra nagy hegyi tolvajhoz ki most is odavan keresztút állani keresztút állani örményt eloltani keresztút állani örményt eloltani nyiss ajtót nyiss ajtót gyenge rác menyecske nyitok bizony nyitok kedves jámbor uram mért sírtál mért sírtál gyenge rác menyecske nem sírtam nem sírtam konyhán forgolódtam konyhán forgolódtam cserefát égettem cserefának füstje húzta ki könnyemet hajts térgyet hajts térgyet gyenge rác menyecske hajtok bizony hajtok kedves jámbor uram csak engedd szóljak egyet inasom inasom inasom inasom legjobbik inasom kapjátok fel fejem mossátok meg ürmös borba facsarjátok len ruhába vigyétek el moldovába vigyétek el moldovába édesapám asztalára hogy vegyen világ példát róla hogy jár az idegen dolga
édesanyám mondanék én valamit
(harangláb)
édesanyám mondanék én valamit édesanyám mondanék én valamit gombolja ki a gyolcsingem elejét gombolja ki a gyolcsingem elejét nézze meg hogy mi nyomja ja szívemet nézze meg hogy mi nyomja ja szívemet eltiltották tőlem a szeretőmet eltiltották tőlem a szeretőmet elrabolták tőlem azt az egyet is elrabolták tőlem azt az egyet is rabolják el a gyászos életem is rabolják el a gyászos életem is elrabolták vagy az isten elvette elrabolták vagy az isten elvette annak adta aki nem érdemelte annak adta aki nem érdemelteszántottam szántottam
(harangláb)
szántottam szántottam hat ökröt hajtottam minden fordulásba egy csókot raboltam ha ott lenne babám az ekét tartani minden fordulásba egy csókot rabolni megkötöm lovamat szomorú fűzfához lehajtom fejemet két első lábához lehajtom fejemet babám kebelére hullatom könnyemet rózsás kötényébeirigyeim annyin vannak
(harangláb)
irigyeim annyin vannak mint a kutyák úgy ugatnak adok nekik tejet vajat hogy ugassák ki magukat csuhajja jártam hozzád egy ösvenyen azt is elkertelték tőlem se nem ággal se nem fával csak a sok irigy szájával csuhajja annyit adok irigyemre mint a ruhám kötőjére még arra is többet adok ha leszakad mást varratok csuhajja
(katonadalok)
merre merre honvéd huszár
(szászcsávás)
merre merre honvéd huszár te pajtás merre merre honvéd huszár te pajtás mért sír egyik mért sír egyik szemed jobban mint a más mért látok én homlokidon bánatot mért látok én homlokidon bánatot tán tetőled tán tetőled eltelt minden vígságod trónörökös igaz hitű lett volna trónörökös igaz hitű lett volna most a magyar most a magyar senki rabja nem volna ferenc jóska befogatta hat lovát ferenc jóska befogatta hat lovát felültette felültette feleségét s hat fiát úgy vitték el úgy vitték el a szép magyar koronátszászcsáváson verbuválnak kötéllel
(szászcsávás)
szászcsáváson verbuválnak kötéllel elfogják a szegény legényt erővel a gazdának ha tíz vagyon se bántják a szegénynek ha egy van is elfogják édesanyám hol van az az édes téj amelyikkel katonának neveltél azt a tejet adtad volna lányodnak mert a lányod nem viszik katonánaktöltik az erdei utat
(szászcsávás)
töltik az erdei utat viszik a magyar fiúkat viszik viszik szegényeket szegény magyar legényeket csuhajja engem anyám úgy szeretett bölcsőbe tett s úgy rengetett zsebkendővel takargatott a szájával megátkozott csuhajja a szájával megátkozott katonának beíratott katonának elvigyenek a harctéren meglőjenek csuhajja
(magyarkirályfalva)
gyere velem molnár anna nem megyek én jó katona vagyon nékem jámbor uram karjon ülő kicsiny fiam mégis addig csalogatta amíg csak elcsábította mennek mennek messze helyre zöld erdőnek közepibe zöld erdőnek közepibe borús fának a tövébe ülj le ülj le molnár anna hogy feküdjek az ölödbe hogy feküdjek az ölödbe nézz egy kicsit a fejembe addig nézett a féjébe amíg elaludt ölébe molnár anna feltekinte feltekint a borús fára hát ott mit lát hat szép lejányt hat szép lejányt fölakasztva kicsordult a forró könnye vitéz úrnak orcájára fölébredt a vitéz úr mért sírsz mér sírsz molnár anna tán föltekintettj a fára tán föltekintettj a fára nem tekintettem a fára itt menvén el három árva s itt menvén el három árva eszembe jut jámbor uram karjon ülő kicsiny fiam karjon ülő kicsiny fiam hallod-e te molnár anna szoktál-e te fára mászni nem szoktam én fára mászni indulj elé mutass példát leejti az éles kardját add föl add föl molnár anna mindjárt mindjárt jó katona mindjárt mindjárt jó katona felveszi az éles kardot s lecsapja a sajgó nyakát felöltözik ruhájába talpig vörös angliába s elindula hazájába jámbor ura kapujába hallod-e te jámbor gazda nem adsz szállást éjszakára hej de én szállást nem adhatok mer elhagyott a feleségem elhagyott a feleségem sír a gyermek a tűzhelyen hallottam még gyereksírást no ha úgy van gyere be hát hallottam még gyereksírást no ha úgy van gyere be hát szól a vendég a gazdához hallod-e te jámbor gazda van-e jó bor a faluba van-e jó bor a faluba hej de jó bor messze vagyon s a gyermeket kire hagyom míg a gazda borér jár el gondot viselek én rája alig várta hogy a gazda hogy a gazda elinduljon kigombolta dolomántját s megszoptatta síró fiát mikor a gazda hazajő sírást nem hall csodálkozik tán a gyermek azért nem sír hogy a háznál idegen van leülnek a vacsorához szól a vendég a gazdához hallod-e te jámbor gazda feleséged hogyha élne feleséged hogyha élne s élve ide hazajönne megszidnád-e megvernéd-e vagy éltibe szemire vetnéd-e meg se szidnám meg se verném éltibe szemire se vetném én vagyok a feleséged kivel elmondtad a hitet
(keserves)
mikor mentem kolozsvárra kolozsvári nagy fogházba de ott látok sok urat ülni akik el fognak ítélni elítélnek három évre kolozsvári nagy börtönbe de onnat írok az édesanyámnak küldjön ruhát rab fiának el is jött az édesanyám sírva-ríva borult reám sírhatsz anyám jajszóval is egy fiad volt rab lett az is
(névnapköszöntők)
vagyon egy csillag az égen
vagyon egy csillag az égen amely szépen ragyog ott fenn jános ablakára mutat itt találtuk meg magunkat ezért bocsánatot kérünk ablakidnál megjelentünk bocsánatot ezer jókat éljünk sok jános napokatkelj fel istván ne aludjál
kelj fel istván ne aludjál neved napjára virradtál felkelt istván nem aluszik itt van köztünk mulatozik ha van mézes pálinkátok istván napját megtartsátok ha nincs mézes mézeljetek istván napját szenteljétekkint az égen van egy csillag
kint az égen van egy csillag amely olyan szépen villan istván ablakára mutat itt találtuk meg az utat azért bocsánatot kérünk hogy ablakid alá jöttünk bocsánatot sok napokat érjünk sok istván napokat eljöttünk hogy felköszöntsünk még egyszer isten tudja eljöhetünk még többször isten éltesse az istvánt sok éven át isten éltesse az istvánt sok éven át
(keserves)
édesanyám is volt nékem de mi haszna ha most nincsen éjszaka font nappal mosott jaj de keservesen tartott édes volt az anyám teje keserű a más kenyere keserű is savanyú is jaj de sokszor panaszos is bujdosik az árva madár minden erdő szélen leszáll hát az olyan árva mint én hogyne bujdokolna szegény
(magyarsáros)
úgy méne úgy méne a nagy török asszony a nagy széles úton a nagy reng erdőben jobb karjára vette kicsi fiacskáját bal karjára vette kincses kis ládáját gondolta magába istenem istenem melyiket hagyjam el melyiktől váljak meg kicsi fiacskát még ad nekem az isten de kincses kis ládám nem lesz többé nékem úgy méne úgy méne a nagy török asszony a nagy régi úton a nagy rengerdőben elére egy nagy fát oda leüléve elére egy nagy fát oda leüléve leterítette a kicsi pokróckáját megszoptatta rajta kicsi fiacskáját elméne az asszony otthagyá a fiát kicsi fiacskáját e szókkal áldja meg gyenge meleg eső legyen megferesztőd gyenge meleg szellő legyen megszárítód járnak jó asszonyok téged megszoptatnak járnak jó asszonyok téged megszoptatnak s úgy méne úgy méne a nagy török asszony a nagy régi úton a nagy rengerdőben talála egy tehént úgy bőgi a bornyát megette a farkas tavalyi tinóját gondolta magába szegény török asszony gondolta magába szegény török asszony ez oktalan állat s hogy bőgi a bornyát hát én hogy hagytam el kicsi fiacskámat visszatére vissza a nagy török asszony visszatére vissza a nagy török asszony elére a nagy fát feltekint a fára s az ő kicsi fiát sehol se találja angyal-e vagy madár ki emez ágon jár csattogtatja szárnyát s veri szívem kínját
(karácsonyi kántáló)
elindult szűz mária betlehem városba betért egy gazdag kovácshoz szállást kéregetni jó estét bölcs kovács adnál nékünk szállást szállást néktek nem adhatok mert sok vendégem van a gazdag kovácsnak volt egy szép báránya elvezette szűz máriát barmok jászolába tizenkét órakor megszületett jézus tizenkét szép őrző angyal őrzi a jézuskát tizenkét szép őrző angyal köti a bokrétát ébredjél fel gazda e jeles éjszaka nézd mi van a házad előtt egy szép aranyalmafa madarak repdesik angyalok éneklik megszületett isten fia a világ megváltója megszületett isten fia a világ megváltója
(székely verbunk és lassú csárdás)
édesanyám ne neheztelj
édesanyám ne neheztelj édesanyám ne neheztelj mert nékem csak ez az egy kell mert nékem csak ez az egy kell ha tiltod elválásomat ha tiltod elválásomat ásd meg anyám a síromat ásd meg anyám a síromat kísérj ki babám síromig kísérj ki babám síromig az örök nyugodalomig az örök nyugodalomigszáraz fából könnyű hidat csinálni
száraz fából könnyű hidat csinálni jaj de bajos hű szeretőt találni mer engem is egy olyan hű hagyott el amíg élek sohase felejtem el én istenem adj erőt a lovamnak hogy keressek más szeretőt magamnak mert hogy látom ez nem akar szeretni szegény vagyok gazdát akar keresni keress olyat kinek ökre szekere a sóhajtás fullasszon meg mellette két fa között kisütött a holdvilág egész világ minden rosszat rám kiált azt mondja meg egész világ szemembe hány szeretőt tartottam életembe te azt hiszed kedves babám megcsaltál pedig engem meg se szomorítottál megcsaltad te régi babám magadat mert nem kaptál nálamnál igazabbat mer én olyan igaz voltam mint a nap ki az eget megkerüli minden napén az utcán le s fel járok
én az utcán le s fel járok irigyeim annyin vannak irigyeim annyin vannak mint a kutyák úgy ugatnak édesanyám mondta nékem minek a szerető nékem de én arra nem hallgattam szeretőt titkon tartottam de én arra nem hallgattam szeretőt titkon tartottam édesanyám sok szép szava kit fogadnék kit nem soha megfogadnám de már késő utolér a záporeső
(magyarkirályfalvi magyaros)
fekete szárú cseresznye hamis a barna menyecske hamis az ő szeme szája ha legényt lát kacsint rája én is voltam valaha virágok közt viola de most vagyok tulipán kit a szerelem megbánt fehér fuszulyka virág ne jöjj hozzám napvilág gyere hozzám sötétebbe hogy ülhessek az öledbe sűrű szita szakadék a vénasszony akadék