köszöntő
(Nyugat-Dunántúl)
nosza pajtás jó kedvel tölts pohár bort emeld fel vígan legyünk mondjunk egy szép éneket egy pár köszöntő verset énekeljünk neve napján esthajnalban szent istvánnak szép köszöntést mondjunk mi; a kis istvánok mondjuk mi is mindnyájan egyenlő jó szándékkal; tartsa isten minden jóban részt vegyen sok esztendőt tölthessen szerencsésen bú vagy bánat elkerülje mindhalálig szíve örüljön mindennek oly sokáig ez az élet úgy se sok éljenek az okosokcinege cinege aranyos pintyőke
(Nyugat-Dunántúl)
cinege cinege aranyos pintyőke estébe hajnalba szépen szól a hangja borom a pincébe magam a szőlőbe pohár a kezembe hadd igyak belőle szeretnék szántani hat ökröt hajtani ha a rózsám jönne az ekét tartaniarra alá a baranya szélben
(Nyugat-Dunántúl)
arra alá a baranya szélben kinyílott a tulipán a barázda szélen egy-két szál három szál csalfa voltál rózsám megcsaltál ez a kislán úgy éli világát ha az anyja aluszik süti a pogácsát estétől reggelig várja a babáját reggelig ez a kislány úgy éli világát édes csókra jó korán szoktatja a száját estétől éjfélig várja a régi szeretőjétzörög a kocsi pattog a jancsi
(Nyugat-Dunántúl)
zörög a kocsi pattog a jancsi talán értem jönnek ó édesanyám szerelmes dajkám de hamar elvisznek kocsira ládám kocsira párnám magam is felülök ó szülőanyám fölnevelő dajkám tőled elköltözök érik a szőlő hajlik a vessző bodor a levele két szolgalegény szántani menne de nincsen kenyere van vöröshagyma a tarisznyába' keserű magába' szolgalegénynek ej a szegénynek kevés a vacsoratúlsó soron esik az eső
(Nyugat-Dunántúl)
túlsó soron esik az eső ne menj arra barna szeretőm sáros lesz a piros kis csizmád megver érte az édesanyád túlsó soron esik a dara ne menj arra csutora mara besározod sárga papucsod megszid érte bagó sógorod túlsó soron van a mi házunk nincsen nékünk eladó lányunk esztendőre lesz az eladó akkor lesz az legényhez való túlsó soron van a pék háza van is néki eladó lánya ötven éve hogy már eladó vedd meg pajtás az néked valókispiriti faluvégen folyik el a kanális
(Nyugat-Dunántúl)
kispiriti faluvégen folyik el a kanális enyém vagy te kisangyalom ha bánja az anyád is haj cicc kalárom de szeret a galambom haj cicc kalárom de szeret a galambom mind megitták a pálinkát nem tudtak hazamenni kispiriti falu végén kocsit kellett fogadni haj cicc kalárom de beteg a virágom haj cicc kalárom de beteg a virágom túrra mentem házasodni túrót adtak enni a padkára lefektettek vizet adtak inni haj cicc kalárom de beteg a virágom haj cicc kalárom de beteg a virágomAki dudás akar lenni...
Aki dudás akar lenni... gyerekjátékok, dalok és mondókák (Felvidék)dombon törik a diót a diót
(Felvidék)
dombon törik a diót a diót utána a mogyorót rajta vissza tessék kérem megbecsülni és a földre lecsücsülni táririttya hopp pokol előtt egy nagy fa vargák ülnek bokorba vargák vargák bújj a kemencébe verset verset a jó szerencsébe micsoda madarak járják járják mink is járjuk mink is járjuk tardoskeddi jányok szeretik a mákot vöröshagymát tökmagot attól lépnek jó nagyot cini cini rotty mosogatórongy mé' nem gyüttél hamarább kaptál volna most ededem bededem cimpalláré szól a rigó rikkanáré cérnára cinegére hess ki madár a mezőre zsipp zsupp kender zsupp ha megázik kidobjuk zsuppaz én párom elveszett keresésére megyek
az én párom elveszett keresésére megyek térdig érő nagy sárba' nem nem nem nem talált a párjára az én párom elveszett keresésére megyek térdig érő nagy sárba' rá rá rá rátalált a párjáramegdöglött a bíró lova sugárija
megdöglött a bíró lova sugárija megnyúzta a bíró maga sugárija ja ja ja sugárija jó lesz a bőri bundának sugárija annak a híres bírónak sugárija ja ja ja sugárija a böndőjefőkötőnek sugárija a híres feleségének sugárija ja ja ja sugárija a hurkája pántlikának sugárija annak a híres lányának sugárija ja ja ja sugárija a négy lába kocsonyának sugárija az egész kompániának sugárija ja ja ja sugárijafelkel a lány jókor reggel jaj jaj jaj
felkel a lány jókor reggel jaj jaj jaj feje olyan mint a bokor hibibib hobobob hop hop hop kenyeret is jól tud sütni kétszer szokott kovászolni aztán kétszer befűt neki mégis sületlen veszi ki dudásunk dudásunk kedves muzsikásunk fújd fel a dudádat edd meg a kutyádat3. Aki dudás akar lenni...
Hallgató
(Felvidék)
el kén hán indulni meg kén házasodni
(hallgató - Felvidék)
el kén hán indulni meg kén házasodni de még az a kérdés kit kéne elvenni jadé jadé jadadé... ha szépet elveszek mindenki szereti ki a fene győzi mindig féltegetni jadé jadé jadadé...elhajtanám a libám komáromig mezítláb
(tánczene - Felvidék)
elhajtanám a libám komáromig mezítláb még tovább is elhajtom ha a babám meglátom kiskecske fölment a ződ fára ződ ágat szakít a szájába így babám úgy babám így lesz jó a libám a rétbe lakik jól péterkére mentem vóna elejbem állt egy nagy gólya ha a botom nem lett vóna talán meg is evett vóna dudás uram dudáljon kend hosszú nótát ne fújjék kend gyengék vagyunk kifáradtunk talán ugyan meg is halunk aki dudás akar lenni pokolba kell annak menni ott kell annak dudálgatni míg az ördög el nem viszivígan vígan víg angyalom
(tánczene - Felvidék)
vígan vígan víg angyalom víg órában termett rajom mindig olyan víg vótam én víg órában születtem én a fűzfának nincsen töve a vendégnek nincsen szeme szeme volna haza menne ilyen sokáig nem lenne babot vittem a malomba azt hittem hogy kukorica kukorica édes málé majd menyasszony leszek már én anyám sütött szilvás lepényt odacsalta a sok legényt a lepényem megettétek a lányomat elvegyétek nem kell nékünk a kend lánya csupa ragya az orcája csupa ragya az orcája csupa festő a pofájaaj ne menj el ne menj el
(tánczene - Felvidék)
aj ne menj el ne menj el maradj itt még az éjjel még az éjjel itt hálok de már reggel búcsúzok le a kerten le le le érik a fa levele régi rózsám szerelme most jutogat eszembe le a kerten meg vissza a gyűrűmet add vissza mert ha vissza nem adod kitépem a hajadat szőlőtőke venyige jaj de édes a leve jaj de édes jaj de jó jaj de kedvemre valófújdogál a szellő fehér hegyek felől
(tánczene - Felvidék)
fújdogál a szellő fehér hegyek felől ballag már a legény szeretője felé tudom is tudtam is a legény mind hamis megölel megcsókol elfordul kicsúfolleesett a lencse betörött a feje
(tánczene - Felvidék)
leesett a lencse betörött a feje vajjal kötötték be vajjal jó a lencse sütött ángyom rétest nem adott belőle kivitte a kertbe rózsás keszkenőbe bánod bíró bánod hogy lányodhoz járok de még jobban bánod hogyha véle hálokvedd föl öreg bundácskádat
(kanásznóta - Felvidék)
vedd föl öreg bundácskádat vedd válladra juhocskádat te meg kati kendőcskédet kösd be boglyas fejecskédet ej haj hajahaj úgy elmegyünk mint a raj esik eső de nem ázok cseresznyefa alá állok az alá is azért állok arra járnak el a lányok ej haj hajahaj úgy elmegyünk mint a raj azt mondtam én a fenének egye meg a szeretőmet ne úgy egye mint a hagymát reszelje meg mint a tormát ej haj hajahaj úgy elmegyünk mint a raj sánta csikós vak tehenes süket ökörpásztor a kanász is világtalan nem félnek egymástól elbúcsúzott a disznó kilenc malacával utána ment a kanász üres tarisznyával megismerni a kanászt büszke járásáról tűzött fűzött bocskoráról tarisznya szíjáról ej haj hajahaj úgy elmegyünk mint a rajittál ettél jóllaktál
(kanásznóta - Felvidék)
ittál ettél jóllaktál vigyen az ördög innen már sej ittál ettél jóllaktál vigyen az ördög innen már nincs a fűzfának töve nincs a lucának szeme ha szeme volna elmenne itt nem szemtelenkedne4. Mese a dudásről, aki vizet fakasztott
(Felvidék)
Egyszer volt, hol nem volt, a nagy hegyek tövébe volt egy szomorú falu. Azért volt szomorú az egész falu, mert nem volt ivóvizük. Ha valaki szomjas volt, olyan messzire kellett menni, hogy bizony el is fáradt, meg is éhezett, mire vízhez jutott. Mentek ezek a szegény emberek fűhöz-fához, vicispánhoz, hogy segítsen rajtuk, de mindhiába. Ha sok eső volt, akkor teleszedtek minden csöbröt-vödröt, mikor elfogyott ez is, akkor csak a harmat meg a könnycsepp volt a faluban a víz. A falu bírója meg a kántor fúrtonrúrt keresték a vizet, hiába fúrtak ki minden követ, a víz nem jött, nem szökött fel sehol. Hát már nagyon el volt keseredve a falu népe, mikor odavetődött egy dudás. Igen vígan jött a faluba, legelőbb is a falu közepén állott meg, aztán elkezdte dudájával a fiatalságot biztatni. Akik nem voltak nagyon eltikkadva, azok odamentek hozzá, hallgatták, hogyan fújja egy páran a táncot is elkezdték már, a dudás meg mindig jobban, gyorsabban fújta a dudát. Hát bizony nem volt valami könnyű munka, bele is fáradt nagyon. Hogy kicsit felfrissüljön, kért egy ital vizet. Felhördült erre a bíró: -- Ej te mihaszna ember, egy ital vizet kérsz ezért a haszontalanságért! Hát nem tudod, hogy egy ital víz kincset ér minálunk? -- Bizony nem tudtam én, mert nálunk a vízben mosnak az asszonyok meg fürdik a jószág benne, ráadásul a malmot is hajtja. A dudás ugyanis a nagysárrétről, a vizek országából jött. Nagyon szenvedett, hogy nem kapott vizet. De gondolt egyet, hogy neki a keresztapja azt mondta egyszer, ha megszorul valamikor, tekerje meg a duda nyakát. A keresztapja maga az ördög volt, hát könnyű volt neki ilyet mondani! Nahát eddig nem próbálta ki a dudás a dolgot, de most erősen rá volt fanyalodva. Azt mondja a bírónak: -- Na mindjárt hozok én vizet nektek annyit, hogy ellepi még az utcát is! -- Jól van, ha ez igaz, mi holtig szolgálni fogunk téged. Hát a dudás félrefordul, azt mondja a dudának, aminek jól megcsavarta a nyakát. -- Keresztapám, keresztapám, ha megígérte, tegye meg! Szomjan veszek, ha vizet nem ereszt ide! Hát, ha láttátok volna mi lett ott egyszerre: csak úgy bugyogott a víz az utakból meg mindenféle kis hasadékból! Már ellepte a küszöböket, de a nép még mindig csak ivott, csak ivott. Hát nem csoda, mert soha nem voltak ilyen bőségébe a víznek. A dudás egyszer azon veszi észre magát, hogy egy szép párnás székbe teszik és viszik a legszebb házba. Ott aztán megmondták neki: egyen-igyon, vígan legyen, csak néha tekerjen egyet a duda nyakán, hogy mindig legyen víz. Igen nagy becsben állott ezután a falu előtt, úgy tisztelték ott, mint máshol a plébános urat. No ez a mese rövid volt, de holnap majd hosszabbat mesélek5. Sok születésnapokat
(Széki vonós zene)
sok születésnapokat
(köszöntő - Szék)
sok születésnapokat vígan elérhesd napjaidat számlálni ne légyen terhes az ég harmatja szívedet újítsa áldások árja házad elborítsa tenéked minden öröm holtig adassék amellett semmi bánat ne barátkozzék légyen éltednek virágja mind kinyílt szíved ne szenvedjen semmi sebes nyíltgyere pajtás igyunk hát
(köszöntő - Szék)
gyere pajtás igyunk hát éljen a barátság éljen éljen éljen hát éljen kötünk az igaz az igaz barátság gyere pajtás add tovább éljen a barátság éljen éljen éljen hát éljen kötünk az igaz az igaz barátság gyere pajtás idd ki mind éljen a barátság éljen éljen éljen hát éljen kötünk az igaz az igaz barátság gyere pajtás igyunk hát éljen a barátság éljen éljen éljen hát éljen kötünk az igaz az igaz barátság gyere pajtás idd ki mind éljen a barátság éljen éljen éljen hát éljen kötünk az igaz az igaz barátsággyere rózsám amerre én
(csárdás - Szék)
gyere rózsám amerre én úgy tudod meg hol lakom én itt lakom én ez utcába' s a nagy utca derekába' aki csókol sötét este áldja meg az isten érte aki csókol holdvilágon számoljon a másvilágonazt hallottam hogy a héten
(csárdás - Szék)
s azt hallottam hogy a héten leányvásár lesz a réten én is oda fogok menni szőkét barnát választani szőkét ne végy mert beteges pirosat se mer' részeges barnát vegyél a' lesz a jó a' lesz az ölelni való a kapuba' a szekér itt a legény leányt kér de a leány azt mondja nem megyek férjhez soha párnahaja szövetlen derekalja tőtetlen a tollúja a tóba' a vadréce hordozza örömanya jöjjön ki hogy az ajtót nyissa ki eressze be a vejét a lánya szeretőjéta csizmámban nincsen ták
(csárdás - Szék)
hej csuhaj haj haj... a csizmámban nincsen ták nincsen ták nincsen ták ellopták a leánkák leánkák leánkák hej csuhaj haj haj... azér ülünk mayernél mayernél mayernél nincsen málé se kenyér se kenyér se kenyér hej csuhaj haj haj (ták: talpbetét)csak azért szeretek a falu végen lakni
(csárdás - Szék)
csak azért szeretek a falu végen lakni oda jár a babám a lovát vasoltatni lovát vasoltatja magát csinosítja azt az ici-pici száját csókra igazítja a piros rózsának elhajlott a szára én is elhajlottam egy hűtlen szavára mit ér a rózsafa piros bimbó nélkül mit ér a szerelem igaz hűség nélkülelvesztettem sárga lovam patkóját
(csárdás - Szék)
elvesztettem sárga lovam patkóját patkóját a kis vőfély megtalálta a nyomát a nyomát na na na na... elvesztettem a pártámot nem bánom nem bánom csak a régi szeretőmet sajnálom sajnálom na na na na...6. Sok születésnapokat
(Széki vonós zene)
elvesztettem zsebkendőmet
(Szék)
elvesztettem zsebkendőmet megver anyám érte aki nékem visszaadja megcsókolom érte lányok lányok szépek vagytok piros az orcátok kertben jártam rózsát láttam hasonlít hozzátok elvesztettem zsebkendőmet megver anyám érte aki nékem visszaadja megcsókolom érte fiúk fiúk csúfak vagytok sárga az orcátok mezőn jártam kórót láttam hasonlít hozzátok8. Síppal, dobbal: népzene Moldvából
hujogtatások
(Moldva)
fejér végü kendőbe menjünk ki ez erdőbe veres végü kendőbe menjünk mennyekezőbe szép a leány ha barna csúf a legény haragja szép a legény ha piros csúf a legény ha itos aki rivám haragszik kapja fel a forgószél s addig vigye amíg él amíg pokolra nem ér kukorica búza szál kapálatlan maradál fussál jános kapáld meg s aztán házasodjál meg hujuju hu hu hu ... szép a virág ha fehér csúf a legény ha kevél szép a virág ha veres csúf a legény részeges csiripelnek e fecskék részegek e menyecskék csiripelnek madárkák részegek e bábecskák (bábecska: öregasszony)9. Síppal, dobbal: népzene Moldvából
este jő szürkül bé
(kecskés - Moldva)
este jő szürkül bé tűzhelyeket seperd bé mert nem tudod ki jő bé mert nem tudod ki jő bé 'zeste ki béjött vót kilenc almát hozott vót mind e kilenc rothadt vót s e legény is egy rossz vót vékony cérna kemény mag jaj de kevély legény vagy mi haszna ha kevély vagy egy pénznek ura nem vagy este jő szürkül bé tűzhelyeket seperd bé mert nem tudod ki jő bé mert nem tudod ki jő bé 'zeste ki béjött vót kilenc almát hozott vót mind e kilenc piros vót s e legény is egy jó vót11. Síppal, dobbal: Népzene Moldvából
csak azért szeretek falu végin lakni
(Moldva)
csak azért szeretek falu végin lakni mert az én szeretőm oda jár itatni lovát itatgassa magát fitogtassa s e gyenge orcáját nekem mutatgassa szeretőm e táncba gyűrűm az ujjába minden fordulásra ragyog ez ujjába szeretőm es vótál kerítőm es vótál verjen meg az isten ha igaz nem vótál erőst meg se verjen veretlen se hagyjon ilenc esztendeig mind e hideg rázzon ne csak egyszer másszor vagy egy hétbe kétszer de minden órában bár csak tizenkétszerhujogtatások
hozd ki máma székecskét hogy vegyük le szépecskét ha még egyszer lány lennék kertbe hagymát ültetnék este regvel gyomlálnám soha el nem adódnám hazahoztuk e menyit le ne tépje bezerit hazahoztuk a lányát le ne tépje kerpáját münköt hiába néznek velünk úgyse jöhetnek velünk csak úgy jöhetnek ha egy korsó bort vesznek hozd ki máma lajtorját vegyük le e madárkát hozd ki máma székecskét vegyük le e szépecskét hozd ki lábam járd ki most mert nem lássa senki most (bezer: női ingnyak fűző kerpa: fejkendő és tartója)
szaszi@szepi.hu