bolt.piarista.hu

Nóták

    Türei / Élő kalotaszegi népzene

    2. béres vagyok részes

    béres vagyok részes
    annak is születtem
    mindjárt itt az új esztendő
    jön a szekér értem
    
    ökreim a réten
    birkám a vetésen
    taligám a barázdába
    magam a kocsmába
    
    ökreim nem bánom
    a taligám sajnálom
    a tulipántos isztikémet
    barna szeretőmet
    

    3. búsulni sohase tudtam

    búsulni sohase tudtam
    míg szeretőt nem tartottam
    de mióta azt fogadtam
    búsulni is megtanultam
    
    bú az élet mindig búval
    nem vagyok szabad magammal
    nem vagyok szabad magammal
    az én kedves galambommal
    
    élet élet betyár élet
    mivel vagyok adós néked
    lerovom az adósságom
    ha meghalok azt sem bánom
    

    künn a réten lekaszálták a szénát

    künn a réten lekaszálták a szénát
    elvágták a bús gerlice jobb szárnyát
    bús gerlice kesereg szárnyáért
    én is kesergek a régi babámért
    
    szilaj lovam patkószege de fényes
    a türei bíró lánya de kényes
    göndör haját ráhajtja ja vállára
    száz forintos gyöngyöt köt a nyakába
    
    édesanyám ki a legény ha én nem
    ki nyergeli fel a lovam ha én nem
    felnyergeli az én gyenge két karom
    amelyikkel ölelem a galambom
    

    édesanyám férjhez adott

    édesanyám férjhez adott
    csak egy rongyos pendelyt adott
    a vőlegény is olyan volt
    csak egy rongyos gatyája volt
    
    én a dolgot nem restelltem
    ??? kendert vetettem
    szőttem neki egy szösz gatyát
    avval ??? ki magát
    
    szőttem biza de csak egyet
    abba se nem volt köszönet
    szőttél gatyát ülep nélkül
    itt vagyok most gatya nélkül
    

    a türei hegy alatt hegy alatt

    a türei hegy alatt hegy alatt
    három kislány piros rózsát arat
    én leszek a három kislány kévekötője
    gyáva legény kinek nincs szeretője
    
    piros alma ne gurulj ne gurulj
    értem babám ne búsulj ne búsulj
    lám én regruta vagyok még sem búsulok
    jó az isten tán csak megszabadulok
    

    felszállott a kakas a meggyfára

    felszállott a kakas a meggyfára
    kukorékol hajnal hasadtára
    hajnal hasad sűrű csillag ragyog
    látod babám most is nálad vagyok
    
    amért én most be vagyok sorozva
    ne hidd babám nem leszek katona
    lesz a bíró lesz az olyan szíves
    beírja hogy nem vagyok húsz éves
    
    amért én most ilyen sárga vagyok
    ne hidd babám hogy én beteg vagyok
    megsárgított engem a szerelem
    nálad nélkül gyászos az életem
    
    amért én most ilyen piros vagyok
    ne hidd babám hogy én festve vagyok
    így szült engem anyám a világra
    pirosító nem kell az orcámra
    
    amért én most ilyen barna vagyok
    s kilenc kislány szeretője vagyok
    a tizedik el van tőlem zárva
    édesanyja cifra szobájába
    

    szánt az ökör recseg-ropog a járom

    szánt az ökör recseg-ropog a járom
    erős a föld a türei határon
    olyan erős hármas eke sem vágja
    szép a babám e világon nincs párja
    
    kiskertemben kivirított a retek
    de semmirevaló kislányt szeretek
    mit bánom én ha semmirevaló is
    semmirevaló vagyok magam is
    
    keserű víz nem hittem hogy édes légy
    régi babám nem hittem hogy csalfa légy
    csalfasággal csaltad meg a szívemet
    a jó isten úgy áldjon meg tégedet
    

    szárad a bokor a tetőn

    szárad a bokor a tetőn
    száradj el régi szeretőm
    sej úgy száradj el mint a szegfű
    mint a réten lekaszált fű hadeha
    
    ez a kislány boglyát tetéz
    aki rakja annak nehéz
    sej haj galambjára hull a széna murva
    énutánam ne járj sírva
    
    volt szeretőm kati nevű
    volt szeretőm kati nevű
    sej haj mint sem olyan nevű lenne
    inkább szeretőm se lenne hadeha
    
    ha tudtad hogy nem szerettél
    házadhoz mért kerítettél
    ej haj hagytál volna békét nékem
    más is elvett volna engem hadeha
    

    4. darutollam lehajlott lehajlott

    darutollam lehajlott lehajlott
    azt beszélik szeretőm elhagyott
    nem hagyott el csak az irigy mondja
    azt fogadta nem is hagy el soha
    
    mind azt mondja a szeretőm anyja
    hogy a lánya rozmaring bokréta
    ha rozmaring ültesse cserépbe
    hogy ne fájjon a gyenge szívem érte
    
    lányok lányok falumbeli lányok
    közületek csak egyet sajnálok
    ha az az egy nem lehet a párom
    senki se kell ezen a világon
    

    5. amerre én járok még a fák is sírnak

    amerre én járok még a fák is sírnak
    gyenge ágaikról levelek lehullnak
    hulljatok levelek rejtsetek el engem
    mert az én kedvesem árván hagyott engem
    
    búval teríték meg az én asztalomat
    bánattal tölték meg az én poharamat
    ha tudtad határát rövid szerelmünknek
    mért nem hagytál békét én árva fejemnek
    
    felmenék a hegyre lenézék a völgybe
    ott láttam a rózsám fődig feketében
    fődig feketében egy asztal előtte
    egy pohár van rajta erdei bor benne
    
    egy pohár van rajta erdei bor benne
    köszöntsd reám babám hadd igyak belőle
    mint sem rád köszöntném inkább elönteném
    régi szeretetért mit nem cselekednék
    

    faluvégen van egy malom

    faluvégen van egy malom
    faluvégen van egy malom
    bánatot őrölnek azon
    bánatot őrölnek azon
    
    nekem is van egy bánatom
    oda viszem lejáratom
    
    úgy el vagyok búval rakva
    mint a sóvári almafa
    
    kettő-három terem rajta
    mégis terítve alatta
    
    ha ??? a barázdában
    nincs kenyér a tarisnyába
    
    gyere babám hozz hogy egyek
    megszolgálom én azt neked
    

    lement a nap a hegy megé

    lement a nap a hegy megé
    más ül a szeretőm mellé
    más öleli nagy édesen
    én csak nézem keservesen
    
    én istenem édesatyám
    még a fát sem teremtsd árván
    a fát ága lombja nélkül
    éngemet szerető nélkül
    
    árva vagyok senkim sincsen
    csak egyedül a jó isten
    árva vagyok mint a gólya
    kinek nincsen pártfogója
    
    édesanyám hogy ha élne
    engem még a szél se érne
    a kutya se nem ugatna
    a szívemben gyász se volna
    

    6. hajnalik

    hej de a türei nagy híd mellett
    három juhom sej-haj hatot ellett
    van már juhom sej de van bárányom
    szerethetsz már gyöngyvirágom
    
    hej de a türei nagy hegy alatt
    három kislány sej-haj zabot arat
    zabot arat fekete ruhában
    szeretőt keres magának
    

    nem mind arany nem mind ezüst ami fénylik

    nem mind arany nem mind ezüst ami fénylik
    nem mind igaz amit a lány esküszik
    hallottam én leány-esküt eleget
    láttam én már béborulva az eget
    
    hej a mindenit ennek a bús világnak
    nem hiszek én menyecskének sem lánynak
    mert a leány olyan mint a jeges fa
    rásüt a nap leolvad a jég róla
    

    ha kimegyek a türei erdőbe

    ha kimegyek a türei erdőbe
    s találok ott szeretőre kettőre
    nem kell nékem sem a kettő sem az egy
    kisangyalom mert igazán szeretlek
    
    kiskertembe van egy kis fa nem látszik
    minden éjjel tizenkétszer virágzik
    apró rózsa terem rajta jó szagú
    kisangyalom mért vagy ilyen szomorú
    
    ha kimegyek a türei nagy hegyre
    s ráülök a nagy kőnek tetejére
    körülöttem lányok szedik a violát
    kalapomra abból kötnek bokrétát