bolt.piarista.hu

Nóták

    Vajdaszentivány / tábor

    csujogatások

    (vajdaszentivány)

    rúgd ki lábam rúgd ki most
    édes borom segélj most
    
    édes vót az anyám teje
    keserű a prófont bele
    
    aló lábam kanyarodj
    hargasinam le ne rogyj
    
    csukros szegfű havadi
    szeret ingem valaki
    de ne kérdje akárki
    titkos az a valaki
    
    mennyi leán mind szeretöm
    olyan az én természetöm
    
    sárga murok ződ ugorka
    szökjünk mint a kecskebéka
    
    a szeretőm aranyalma
    se nem szőke se nem barna
    nincs hat ökröm csak kettő
    ingöm úgyis szeret ő
    
    ezt a leánt elkíséröm
    mához egy hét meg is kéröm
    
    ó te kicsi kontytalan
    mé vagy olyan csintalan
    
    ez a kicsi szögelet
    megér sok más ezöret
    
    a leánka szótalan
    tejes kása sótalan
    
    éfjak vagyunk s nem tehetjük
    hogy a leánt ne szeressük
    
    nem tűrök több buszuságot
    tovébb rúgom a világot
    
    a kalapom férevágom
    kikapok én a világon
    
    hozd el isten szombat estét
    a vasárnapot es esmét
    e két napon gyöngy életem
    a rózsámmal vígon élem
    
    ucu lábam ne hibázz
    ha nem deckás es a ház
    
    fére tőlem búbánat
    búzát vágok nem nádat
    
    tizenhárom récetojás
    enyém vagy te küs rokolyás
    
    háromszéken gelencén
    nekem es van egy récém
    
    adj egy kicsi tágasságot
    hogy csináljak bolondságot
    
    fényes csizma pantaló
    beleugrék egy nagy ló
    kákatermő sáros patak
    hidd meg rózsám hogy elhagylak
    
    ördög vigye a vendéget
    másnak vettem feleséget
    
    ha elmenyek az erdőre
    más fekszik a lepedőre
    
    kapud előtt mély árok
    többet hezzád nem járok
    
    húzd ki cigán ne csak félig
    ne csípd-harapd el a végit
    
    édes kicsi kerekem
    fordulj egyet előttem
    
    ne haragudj ne ne ne
    me pogácsa me me me
    
    rezes villa rezes kés
    jöszte kéncsem táncolj tés
    
    ne nézz rózsám a szemembe
    meghalok szégylletembe
    
    ez az enyém ezt nem hagyom
    aki kéri megalkuszom
    
    nosza rajta legények
    én is nektek segittek
    
    teremtette küs barnája
    be sok csókot hinték rája
    kit káromra kit hasznomra
    kit más ember buszujára
    
    iccu kicsi lóg a csicsi
    nekünk es kell egy-egy kicsi
    
    nem aludtam csak egy szikrát
    eljádzottam az éccakát
    
    fogdsza meg forgasd meg
    téringesd meg lógasd meg
    

    túr a disznó túr a mocsárszélen

    (vajdaszentivány)

    túr a disznó túr a mocsárszélen
    tartottam szeretőt de már régen
    ha tartottam megszenvedtem érte
    cudar világ ne hányd a szememre
    
    még azt mondják ne tartsak szeretőt
    jön a muszka ássa a temetőt
    ássa meg a jó édesanyjának
    nem annak a besorozott regrutának
    
    vadkörtefa fehéret virágzik
    kispej lovam alatta cicázik
    cicázz lovam cicázz utoljára
    rajtad [véled] megyek dél-erdélyországba
    

    kiskalapomat felakasztom a szegre

    (lassú csárdás -- vajdaszentivány)

    kiskalapomat felakasztom a szegre
    gyáva legény kinek nincs szeretője
    gyáva legény kinek kettő hej de három nincs
    nem is szép legény kinek göndör haja nincs
    
    édes jó anyám nem írok több levelet
    szilaj csikó rúgta meg a jobb kezem
    fájdalmasan kilátszik a csikó rúgása
    sír a jó anyám hallszik a zokogása
    

    nyílnak nyílnak a mezei virágok

    (csárdás -- vajdaszentivány)

    nyílnak nyílnak a mezei virágok
    férjhez mentek előlem a szép lányok
    nem is marad a számomra még egy se
    kit a szívem az árva szívem szeressen
    
    szépen szólnak a mezei pacsirták
    szomorúan sírnak az édesanyák
    szomorú édesanyák ne sírjatok
    megvígasztal a leszerlő fiatok
    

    októberbe mikor megy a legény katonának

    (vajdaszentivány)

    októberbe mikor megy a legény katonának
    azt kéri a lánytól [azt mondja a lánynak] kísérj ki az állomásra
    nem kísérlek babám lehullott a gyöngyharmat a földre
    sáros lesz a cipőm megver édesanyám érte
    
    októberbe mikor megy a legény katonának
    azt kéri a lánytól [azt mondja a lánynak] szíved oda ne add másnak
    mer az én szívem a tiéddel van összekötve-zárva
    míg katona leszek a szíved oda ne add másnak
    [három évig amíg oda leszek katonának]
    

    felmásztam a kemencére

    (vajdaszentivány)

    felmásztam a kemencére
    leégett a szoknyám széle
    a széle a széle a szoknyám széle
    megver édesanyám érte
    
    meg akartam házasodni
    galambot akartam fogni
    galamb helyett varjút [csókát] fogtam
    bánom hogy megházasodtam
    
    ki az urát nem szereti
    sárgarépát főzzön neki
    jól megsózza paprikázza
    hogy a hideg jól kirázza
    
    megyek az úton lefelé
    senki se mondja gyere bé
    csak egy kislány mondja nékem
    gyere bé te szerencsétlen
    

    nyitva van a százados úr ablaka

    (vajdaszentivány)

    nyitva van a százados úr ablaka
    barna kislány sírva sétál alatta
    állj meg kislány barna kislány egy szóra
    én leszek a szíved vigasztalója
    
    nem állok meg a százados úr szavára
    nem leszek én a százados úr babája
    van már nékem a századjában egy közlegény
    kit nem adnék a százados úr magáért
    
    a közlegény elesik a csatában
    ki borul a barna kislány vállára
    ha elesik szálljon áldás a porára
    úgy sem leszek a százados úr babája
    
    barna kislány mit viszel a kosárba
    orvosságot viszek én a csatába
    ellőtték a babámnak a jobb karját
    bal karjával öleli a babáját
    

    érik a ropogós cseresznye

    (vajdaszentivány)

    érik a ropogós cseresznye
    kérik a lovamat cserébe
    én a lovamat cserébe senkinek sem adom
    avval megyek a harctérre csárdás kisanyalom
    így akar úgy akar nem akar szeretni a galambom
    
    érik a ropogós cseresznye
    kérik a szívemet cserébe
    én a szívemet cserébe senkinek sem adom
    hazamegyek ölelem a csárdás kisanyalom
    így akar úgy akar így akar szeretni a galambom
    
    érik a ropogós cseresznye
    kérik a fegyverem cserébe
    én a fegyverem cserébe senkinek sem adom
    avval vesszük vissza erdélyt csárdás kisangyalom
    így akar úgy akar nem akar szeretni a galambom
    

    kedves édesanyám hogy esik ez magának

    (vajdaszentivány)

    kedves édesanyám hogy esik ez magának
    legkisebbik fiát viszik el katonának
    reggel nyolc órakor rövid szárú kis bakancsát pucolja de vikszolja
    este a vaságyon a babáját siratja
    
    fütyül a masina viszi a regrutákat
    sír a kisangyalom majd megöli a bánat
    ne sírj kisangyalom csak te légy az igaz szívű szeretőm de szeretőm
    majd megsegít minket a jóságos teremtő
    

    befogom a lovam

    (vajdaszentivány)

    befogom a lovam befogom a lovam festett kis kocsimba
    elviszem a búzám elviszem a búzám a szentiványi gőzmalomba
    megkérem a lisztes molnárt őrölje meg a búzámat
    így is más öleli úgyis más öleli odahaza a babámat
    
    fekete zsindelyes fekete zsindelyes a szentiványi bíró háza
    sírva sétál abban sírva sétál abban a szentiványi bíró lánya
    minden lánynak van babája kivel mulat a csárdába
    sej csak az enyém az a barna legény benn marad a kaszárnyába
    

    szentiványi sudár torony

    (vajdaszentivány)

    szentiványi sudár torony jaj de messzire ellátszik
    közepébe a négy sarkába négy szál rozmaring virágzik
    egyik hajlik a vállamra másik a babáméra
    lehajtom a bús fejemet rózsám ölelő két karjába
    
    este van már késő este kilencet ütött az óra
    az én csárdás kisangyalom mégsem jött el a fonóba
    vagy haragszik vagy beteg vagy talán nem is szeret
    így hát kedves kisangyalom tiltva vagyok én tetőled
    

    tele van a kiskalapom virággal

    (vajdaszentivány)

    tele van a tele van a tele van a kiskalapom virággal
    tele van a szívem szomorúsággal
    hazafelé leteszem a bánatot a szívemről
    most már nem is tagadom szentiványon lakik az én galambom
    
    nem akar a nem akar a nem akar az ökör[tehén]csorda[gulya] legelni
    nem akar a régi babám szeretni
    nyújtsd ki babám két ölelő fehér hattyú kezedet
    a szíved alá leírom a homlokodra csókolom a nevemet
    

    sztalingrádból jön egy vonat

    (vajdaszentivány)

    sztalingrádból [szerbiából] jön egy vonat veres kereszt rajta
    ablakából kihajol egy sebesült katona
    karján kötött fehér kendőt [fátyol] visszafújja a hideg szél
    látod csárdás kisangyalom hiába szerettél
    
    de szeretnék egy vasárnap a templomba menni
    az én kedves [csárdás] galambomért szépen imádkozni
    imádkoznék hogy segélje [segítse] őtet haza a jóisten
    ne temessék oroszország átkozott földjébe