Szegedi Piaristák

bolt.piarista.hu

    segélj el uram isten

    (Felföld, Zoborvidék, Menyhe)

    segélj el uram isten
    ahová mink elindultunk
    a hegybe a völgybe
    a rózsáknak erdejébe
    
    télizöld télizöld
    szép apró télizöld
    levelében szép zöld
    virágjában igen ékes
    
    a menyasszony háza fölött
    egy nagy felhő kerekedett
    abból esik lassú eső
    mossa össze mind a kettőt
    

    hajnal hasad csillag ragyog

    (Felföld, Zoborvidék, Menyhe)

    hajnal hasad csillag ragyog
    mégis a lányoknál vagyok
    jaj istenem de szégyellem
    hogy a hajnal itt ér engem
    
    őszi harmat hideg eső
    ősszel érik meg a szőlő
    ha megérik borrá szűrik
    potus annit férjhez kérik
    
    ez a legény megkérette
    kostyál jános nem engedte
    a foglalót is rátette
    mégis magáénak tette
    

    ne aludj el két szememnek világa

    (Felföld, Zoborvidék, Menyhe)

    ne aludj el két szememnek világa
    mert majd fölkel piros hajnal csillaga
    
    egyik csillag kostyál jános csillaga
    másik csillag potus anni csillaga
    
    akit adtam a jegygyűrűt add vissza
    homály fogta gyémántkövét nem tiszta
    

    dunna dunna tarka dunna

    (Felföld, Zoborvidék, Menyhe)

    dunna dunna tarka dunna
    minden legény alábújna
    minden legény alábújna
    
    még olyan is találkozna
    szent györgy napig elaludna
    szent györgy napig elaludna
    

    fehér ruha a fejemen

    (Felföld, Zoborvidék, Menyhe)

    fehér ruha a fejemen
    fekete gyász a szívemen
    fekete gyász a szívemen
    
    mert akit én úgy szeretek
    azzal együtt nem élhetek
    azzal együtt nem élhetek
    
    édesanyám sok szép szava
    kit fogadtam kit nem soha
    kit fogadtam kit nem soha
    
    most ha élne megfogadnám
    kezét-lábát megcsókolnám
    kezét-lábát megcsókolnám
    

    szent jános áldása szálljon mireánk

    (Felföld, Zoborvidék, Menyhe)

    szent jános áldása szálljon mireánk
    az úr isten éltesse a házigazdát
    
    árpájából búzájából soha ne fogyjon
    csapra ütött hordójából mindig csurogjon
    
    az úr isten éltesse ne haragudjon
    az úr isten éltesse a háziasszonyt
    
    feje foga hasa gyomra soha ne fájjon
    tyúkjaiból lúdjaibúl soha ne fogyjon
    az úr isten éltesse ne haragudjon
    

    igyunk bort, pálinkát

    (Felföld, Zoborvidék)

    igyunk bort, pálinkát
    mert most ingyen adják
    de biz utoljára
    megkérik az árát
    
    bort iszom én nem pálinkát
    nem élek én búval mint más
    nem élek én búval mint más
    
    ha én búval élnék mint más
    megölne engem a sírás
    megölne engem a sírás
    
    (1. versszak dallamára)
    igyatok egyetek
    nagy begyet rakjatok
    hogyha hazamentek
    ne panaszkodjatok
    
    ha ittatok ettetek
    innen bizony menjetek
    félen van már a hordó
    nem éri el a bordó
    

    jaj pártám jaj pártám

    (Erdély, Szilágyság, Kárásztelek)

    jaj pártám jaj pártám
    győri gyöngyös pártám
    nem elvesztettelek
    csak fölcseréltelek
    
    egy kontyért egy gondért
    egy szőke legényért
    egy kontyért egy gondért
    egy szőke legényért
    
    örömmel virrad fel
    reám e szép reggel
    örömmel üdvözlöm
    ártatlan szívemmel
    
    mert ma változott meg
    életemnek sorsa
    vagy holtig örömre
    vagy örökös búra
    
    amíg leány voltam
    szabad madár voltam
    ha reggel elmentem
    este hazamentem
    
    nem kérdték hol voltál
    hol jártál mit láttál
    időt mulasztottál
    napot halasztottál
    
    jaj pártám jaj pártám
    győri gyöngyös pártám
    aranyból ezüstből
    tündöklő koronám
    

    adjon isten egísséget

    (Felföld, Zoborvidék, Menyhe)

    adjon isten egísséget
    köszönjük a vendígsíget
    köszönjük a vendígsíget
    
    köszönjük a vendígsíget
    hozzánk való szívességet
    hozzánk való szívességet
    

    három pénzt adtam

    (Felföld, Zoborvidék, Menyhe)

    három pénzt adtam
    a bargulyába
    mégsem mehettem
    legelöl táncba
    legelöl táncba
    
    előre külgyik
    a kostyál jánost
    vállára adják
    a potus annit
    a potus annit
    
    ugrasd meg ugrasd
    paripa módra
    pergesd meg pergesd
    karika módra
    karika módra
    
    olyat ugorjon
    mind a paripa
    olyat perdüljön
    mind a karika
    mind a karika
    
    

    ne sirasd gyöngykoszorúdat

    (Erdély, Mezőség, Szék)

    ne sirasd gyöngykoszorúdat
    ne sirasd gyöngykoszorúdat
    kötök én még neked olyant
    kötök én még neked olyant
    
    éjjel nappal kössed rózsám
    éjjel nappal kössed rózsám
    úgysem leszek többet leány
    úgysem leszek többet leány
    

    a menyasszony szép virág

    (Erdély, Mezőség, Szék)

    a menyasszony szép virág koszorúja gyöngyvirág
    az a boldog vőlegény ki azt mondja az enyém
    a menyasszony gyöngykoszorú csak az én szívem szomorú
    a menyasszony szíve tája boldog minden dobbanása
    
    virágos a fa teteje koszorús a leány feje
    hullani kell a virágnak esküdni kell a leánynak
    gyere rózsám gyere már mert a szívem téged vár
    téged óhajt téged vár téged csókolni nem kár
    
    szép a leány ha lánykort ér szép hajával játszik a szél
    nem is tudja mi a bánat míg lánybarátival hálhat
    de a leány férjhez megy már s kalickába bézárt madár
    megtudta hogy mi a bánat mert az örömtől megvállott
    

    megkötötték nékem a koszorút

    (Dunántúl, Somogy, Berzence)

    megkötötték nékem a koszorút
    ágaboga a nyakamba borult
    köttek bele szép zöld rozmaringot
    közepébe csokros búbánatot
    
    ága-boga hajolt a vállamra
    keblemre zöld leveles lombja
    bús szívemre szállott víg illatja
    sok víg napom fordult siralomra
    

    este későn falu végen jártam

    (Dunántúl, Somogy, Nemespátró)

    este későn falu végen jártam
    három csillagot az égen láttam
    mind a három csak azt jelentgeti
    hogy minékünk haza el kell menni
    
    mikor az én vendégségem lészen
    összehívom az én szép vendégem
    összehívok hetvenhét szakácsot
    hogy levesbe főzzenek kalácsot
    

    kocsira ládát

    (Dunántúl, Somogy, Nemespátró)

    kocsira ládát hegyibe dunyhát magam is fölülök
    jaj anyám anyám kedves szülő dajkám de hamar elvisznek
    
    zörög a kocsi pattog a jancsi talán értem jönnek
    jaj anyám anyám kedves szülő dajkám de hamar elvisznek
    

    jeruzsálem felé de dörögnek az ágyúk

    (Dunántúl, Somogy, Kisbárapáti)

    jeruzsálem felé de dörögnek az ágyúk
    öreg baka mért vagy olyan szomorú
    hogyne volnék százados úr olyan szomorú
    most is arra visznek merre dörög az ágyu
    
    százados úr kiadja azt nékünk parancsba
    hogy ne írjon senki levelet haza
    írok bizony oly szomorú gyászos levelet
    z édesanyám szíve kőből van is megreped
    

    kaszárnya kaszárnya

    (Erdély, Mezőség, Buza)

    kaszárnya kaszárnya
    sűrű rácsos ablak rajta
    közepében egy kerek márvány asztal
    hej gyászlevelem rajta
    
    gyászlevelem rajta
    nincsen aki elolvassa
    van szeretőm egy tizennyolc éves lány
    hej aki elolvassa
    
    olvassa olvassa
    sűrű könnyeit hullassa
    ne hullasd a sűrű könnyeidet
    hej nem leszek a tied
    

    a pávának három tolla aranyos

    (Erdély, Mezőség, Magyarszovát)

    a pávának három tolla aranyos
    a pávának három tolla aranyos
    nem leszek én az erdőben több lakos
    nem leszek én az erdőben több lakos
    
    az erdőben verbuválnak kötéllel
    az erdőben verbuválnak kötéllel
    megfogják a szegény legényt erővel
    meg fogják a szegény legényt erővel
    
    a gazdagnak öt-hat fiát nem bántják
    a gazdagnak öt-hat fiát nem bántják
    a szegénynek ha egy is van elfogják
    a szegénynek ha egy is van elfogják
    
    megy utána apja anyja siratják
    megy utána apja anyja siratják
    kérik vissza száz forintért nem adják
    kérik vissza száz forintért nem adják
    

    gyere velem katonának

    (Moldva, Gajcsána)

    gyere velem katonának hallod-e
    gyere velem katonának hallod-e
    
    hét esztendő nem a világ hallod-e
    hét esztendő nem a világ hallod-e
    
    sem nem kapálsz sem nem aratsz hallod-e
    csak a császár útján sétálsz hallod-e
    
    min meguntam ezt a császárt szolgálni
    este reggel az utcáját söpörni
    
    szolgálok én míg a világ világ lesz
    míg az égen két ragyogó csillag lesz
    
    s míg az égen két ragyogó csillag lesz
    s míg a holdnak egyik fele sarló lesz
    

    sej de csillag csillag

    (Moldva, Lészped)

    sej de csillag csillag de szép hajnali csillag
    azt gondoltam soha fel sem virjad
    fel kell kelni sok szegény legénynek
    ej de katonának kell menni szegénynek
    
    ej de bíró bíró de nagy lészpedi bíró
    vegye ki a két szemed a holló
    mért írtad bé nevem katonának
    ej mikor még a lyányok sem sajnálnak
    
    ej de le az úton de le végre lefelé
    minden kis ablakban rózsa termik
    minden kis ablakban kettő-három
    ej de csak az enyém hírvad el a nyáron
    
    ej de anyám anyám öreg édesanyám
    gyűjtsön össze minden civil gúnyám
    tegye be a tiszta ládájába
    ej megy/jön a fiad hosszú szabadságra
    

    új a csizmám galambom

    (Kalotaszeg)

    új a csizmám galambom el akarom viselni
    de a császár nem akarja engedni
    engedd császár nem a te pénzed ára
    ezt a kedves galambom vette vásárfiára
    
    ha felülök galambom a fekete gőzösre
    isten tudja hol szállok ki belőle
    majd kiszállok valahol a harcmezőn
    ott lesz nekem galambom majd a gyászos temetőm
    

    ne vigyetek ne vigyetek engemet katonának

    (Kalotaszeg)

    ne vigyetek ne vigyetek engemet katonának
    nincs akire nincs akire itt hagynom a babámat
    terád bízom jó pajtásom barátom
    éljed vele világodat világodat nem bánom
    
    nem forog a nem forog a dorozsmai szélmalom
    levelet írt levelet írt az én kedves galambom
    mit ér nékem a száz aranyos levele
    ha én magam nem beszélhetek vele
    

    azt gondoltam hogy nem leszek katona

    (Kalotaszeg)

    azt gondoltam hogy nem leszek katona
    gondot viselek az édesanyámra
    de már látom semmi se lesz belőle
    reábízom a jóságos istenre
    
    marsadjusztéromban állunk egész nap
    gyenge vállam feltöri a cakompakk
    de a szívem nem töri fel semmi sem
    haptákban is rád gondolok kedvesem
    
    nem hiszed hogy elmegyünk a csatába
    majd elhiszed úgy alkonyat tájába
    hej homályos lesz akkor a két orcám
    mikor tőled el kell válnom szép rózsám
    
    jaj istenem hogy nézheted el eztet
    háborúba viszik a szeretőmet
    sír az apa sír a testvér s szerető
    mikor lesz már teli az a temető
    

    az én kispejlovam nem szereti

    (Kalotaszeg)

    az én kispejlovam nem szereti a szénát meg a zabot
    hej de amióta amióta a zöld árpára szokott
    az én kisangyalom szoktatta a lovamat az árpára
    engem pedig fiatalon engem pedig maga mellé az ágyra
    
    ej te hamis kislány mért szoktattál magad mellé az ágyba
    nem gondoltál arra hogy engemet elvisznek katonának
    besoroztak engem el is visznek a regátba hadi munkára
    azt a kutya mindenit azt a betyár mindenit a világnak
    

    sej az én lovam

    (Alföld, Alsó-Tisza vidék, Zenta)

    sej az én lovam megérdemli a zabot
    megkerülte kétszer magyarországot
    harmadszor is meg akarta sej de kerülni
    sej de az apám nem akarta engedni
    
    sej szombat este érkeztem a csatábu
    leesett a vas a lovam lábáru
    nyisd ki kovács azt a füstös műhelyajtódat
    sej vasald meg az almásderes lovamat
    

    hej csillag csillag

    (Erdély, Kalotaszeg, Körösfő)

    hej csillag csillag szép hajnali csillag
    éjfél körül de hamar megvirrad
    föl köll kelni sok szegénylegénynek
    hej katonának kell menni szegénynek
    

    adjon isten jó éjszakát

    (Felföld, Zoborvidék, Menyhe)

    adjon isten jó éjszakát annak az anyának
    ki a fiát fölneveli lovaskatonának
    ej élet de gyöngy élet a katona élet
    csak az menjen katonának ki minket nem szeret
    
    száztalléros katonának de jól vagyon dolga
    iszik eszik a sátorba semmire sincs gondja
    ej élet de gyöngy élet ennél szebb sem lehet
    csak az jöjjön katonának aki minket szeret
    

    este későn megperdítik a dobot

    (Erdély, Mezőség, Szék)

    este későn megperdítik a dobot
    este későn megperdítik a dobot
    kiadják a nehéz parancsolatot
    kiadják a nehéz parancsolatot
    
    magyar fiúk kezdődik a háború
    magyar fiúk kezdődik a háború
    de azért tük ne legyetek szomorúk
    de azért tük ne legyetek szomorúk
    
    ki van téve a magyarnak zászlója
    ki van téve a magyarnak zászlója
    de sok legényt feleskettek alatta
    de sok legényt feleskettek alatta
    
    én magam is felesküdtem alatta
    én magam is felesküdtem alatta
    az én rózsám keservesen siratja
    az én rózsám keservesen siratja
    

    megy a nap lefelé

    (Dunántúl, Fejér megye)

    megy a nap lefelé
    a kaszárnya felé
    ballagnak a gyerekek
    a tizennyolc évesek
    a kaszárnya ajtón befelé
    
    bemegy a szobába
    leül a vaságyra
    búnak hajtja a fejét
    hullatja a könnyeit
    arra a tábori ruhára
    
    istenem istenem
    mit kell megérnem
    elvisznek katonának
    itt hagyom a babámat
    a fiatal gyerekek számára
    

    gyere pajtás katonának

    (Erdély, Kalotaszeg, Nádasmente)

    gyere pajtás katonának
    jobb lesz dolgod mint apádnak
    nem kell kaszálj nem kell kapálj
    csak a kaszárnyába sétálj
    
    édesanyám sok szép szava
    kit fogadtam kit nem soha
    megfogadnám de már késő
    mer az idegen az első
    

    édesanyám mér szültél a világra

    (Erdély, Kalotaszeg, Nádasmente)

    édesanyám mér szültél a világra
    kilencfontos ágyúgolyó számára
    kilencfontos ehaja ágyúgolyó megtanál
    azt se mondom volt nékem édesanyám
    
    megátkozott engem az édesanyám
    hogy ne legyen se országom se hazám
    csipkebokor ehaja legyen az én szállásom
    ott se legyen soha megmaradásom
    
    nincsen csillag az egen már lehullott
    nékem sincsen szeretőm mer elhagyott
    lesz még csillag ehaja sűrű csillag az égen
    nékem is lesz szeretőm még a héten
    
    megátkozlak mér elhagytál engemet
    mer még a nap is elhagyja az eget
    amerre jársz ehaja legyen ott földindulás
    jusson eszedbe a szerető-hagyás
    
    azt kívánom kisangyalom teneked
    hogy az út is rózsát nyíljék előtted
    a fűszál is ehaja piros almát teremjen
    a te szíved engem el ne felejtsen
    

    vágják az erdőn az utat

    (Erdély, Kalotaszeg, Nádasmente)

    vágják az erdőn az utat
    viszik a magyar fiúkat ehajja
    mind elviszik szegényeket szegény magyar legényeket ehajja
    mind elviszik szegényeket szegényeket
    mind elviszik szegényeket szegény magyar legényeket ehajja
    

    lehajlott e kökény ága

    (Moldva)

    lehajlott e kökény ága katonának van egy árva
    nincsen anyja ki sajnálja vagyon apja ki megjárja
    vagyon apja ki megjárja megjárná de nincs parája
    viszik legényeknek szépjit országunknak ékességit
    kit lefelé kit felfelé egyet sem hazája felé
    elfordítják napkeletre de nem az engedelmikre
    elfordítják napnyugatra de nem a nyugodalmára
    
    

    keserű víz nem hittem hogy ides légy

    (Erdély, Kalotaszeg, Sárvásár)

    keserű víz nem hittem hogy ides légy
    kisangyalom nem hittem hogy csalfa légy
    csalfasággal csaltad meg a szivemet
    de én azért nem átkozlak tégedet
    
    piros rózsa ha leszakítanálak
    mit mondanál babám ha elhagynálak
    nem mondanék kisangyalom egyebet
    sose lásd meg a csillagos nagy eget
    

    körösfői részeg alatt

    (Erdély, Kalotaszeg, Körösfő)

    körösfői részeg alatt
    három kislány zabot arat
    ej haj zabot arat a lovának
    szeretőt keres magának
    ej haj zabot arat nem vadlencsét
    lányt szeretek nem menyecskét
    
    mondd meg babám vagy izend meg
    mért haragudtál énrám meg
    én azt nem izenem meg se mondom
    mer én terád nem haragszom
    én azt nem izenem meg se mondom
    tudod te hogy mért haragszom
    
    

    virág virág sárga virág

    (Erdély, Kalotaszeg, Sárvásár)

    virág virág sárga virág
    nem élek én még a világ
    ej haj addig iszom amíg élek
    ha meghalok semmit érek
    
    azt gondoltam még a világ
    mindig ég a gyertyavilág
    ej haj de már látom hogy elalszik
    rám a világ is haragszik
    

    általmennék én a tiszán

    (Erdély, Kalotaszeg)

    általmennék én a tiszán neki kolozsvárnak
    nekilöktem juliskát a szénaboglyának
    ej juli julcsa a te szemed furcsa
    ej juli julcsa a te szemed furcsa
    
    széles a balaton vize keskeny a híd rajta
    ne menj arra kisangyalom mert leesel róla
    ej hadd el hadd el beugrom a vízbe
    ne legyek én senkinek megunt szeretője
    

    aranykút aranykút aranyveder rajta

    (Erdély, Kalotaszeg)

    aranykút aranykút aranyveder rajta
    odajár a rózsám a lovát itatja
    
    nem lovát itatja magát fitogtatja
    szép piros orcáját vélem csókoltatja
    
    csak azért szerettem az oláh menyecskét
    hogy meg tudta fejni a jó sára kecskét
    

    a kaszárnyakapuba kiállott egy regruta

    a kaszárnyakapuba kiállott egy regruta
    sárga cukrot recsegtet engem oda kecsegtet
    nem hajlok a szavára nem leszek a babája
    
    ha te csóka csicsóka fészket rakott a fára
    diófa tetejére az én rózsám kertjébe
    verd meg isten verd meg azt kinek szíve nem igaz
    lám az enyém oly igaz hajlik mint a lágy viasz
    

    kicsi tulok nagy a járom

    (Erdély, Mezőség, Magyarszovát)

    kicsi tulok nagy a járom fiatal még az én párom
    kerek három évig várom mégis ő lesz az én párom
    s kicsi tulok nagy a szarva nem fér be az istállóba
    le kell a szarvából vágni el kell a babámtól válni
    
    száradj el bokor hegytetőn száradj el kedves szeretőm
    úgy száradj el mint a nádszál mint a lekaszált szénaszál
    s verd meg isten azt a vermet ahol az én rózsám termett
    ne teremjen más egyebet csak a sok keserűséget
    
    s én is voltam mikor voltam virágok közt virág voltam
    de rossz kertészre jutottam keze alatt elhervadtam
    s én is voltam valaha szép asszonynak kocsisa
    de megrúgott a lova hogy egye meg a kutya
    

    csak azt mondd meg rózsám

    (Erdély, Mezőség, Szék)

    csak azt mondd meg rózsám melyik úton mész el
    fölszántom én aztat aranyos ekével
    be is vetem én azt szemenszedett gyönggyel
    el is boronálom sűrű könnyeimmel
    
    amerre én járok még a fák is sírnak
    gyenge ágairól levelek hullanak
    hulljatok levelek rejtsetek el engem
    mert akit szeretek mást szeret nem engem
    

    le is szállnak fel is szállnak a fecskék

    (Erdély, Mezőség, Szék)

    le is szállnak fel is szállnak a fecskék
    jaj de búsan telnek tőled az esték
    látod babám eljöhetnél egy este
    meglátnád a bús szívemet lefestve
    s látod babám eljöhetnél egy este
    meglátnád a bús szívemet lefestve
    
    el is mennék én hozzátok egy este
    ha az anyád a kapuban nem lesne
    de az anyád olyan huncut menyecske
    meghallgatta mit beszéltünk az este
    
    én az éjjel nem aludtam egy órát
    hallgattam a régi babám panaszát
    éjfél után mondta meg hogy mi baja
    ő szeretne de az anyja nem hagyja
    

    szennyes ingem szennyes gatyám

    (Erdély, Mezőség, Szék)

    szennyes ingem szennyes gatyám mezőségen lakik anyám
    nincsen fája se hamuja hogy az ingem megszapulja
    ne nézd hogy én szennyes vagyok me' szívembe nincsen mocsok
    az az egy pecsét benne van szeretlek én rózsám nagyon
    
    itt is terem sok szép virág madár dalol szép a világ
    de az mind semmit ér nekem ha a babám nem ölelem
    es az eső szép csendesen ne sírj rózsám keservesen
    ne sírj rózsám keservesen me' megsegít a jó isten
    

    hajtsd ki rózsám az ökreket

    (Erdély, Mezőség, Szék)

    hajtsd ki rózsám az ökreket legeltesd meg szegényeket
    bárson fűre ne hajtsd üket mer elveszik a szűredet
    s ha elveszik a szűredet mivel takarsz bé éngemet
    van nekem egy cifra bundám bétakarlak kedves rózsám
    
    azt mondja a kokuk madár nem sokáig élek én már
    sírba viszen a búbánot meghalok rózsám utánod
    

    kossuth izenete eljött

    (Felcsík)

    kossuth izenete eljött
    magyar nemzet talán győzött
    nekünk es most el kell menni
    szabadságér ki kell állni
    
    mind elmennek a legények
    mindennapi reménységek
    mind elmennek katonának
    kossuth lajos huszárjának
    
    búcsúzásunk rövid legyen
    bús szívünkben kárt ne tegyen
    mü elmenyünk közületök
    isten maradjon véletök