Új élő népzene / 05 / 1

2. somogyi dalok

megkötötték nékem a koszorút
ága-boga ja nyakamba borult
köttek bele szép zöld rozmaringot
közepibe csukros búbánatot

ága-boga hajolt a vállamra
kebelemre zöld leveles lombja
bús szívemre szállott víg illatja
sok víg napom fordult siralomra

szereti a tik a meggyet

szereti a tik a meggyet
ketten szeressünk mink egyet
jaj istenem milen furcsa
mikor ketten menyünk oda

zöld a kökény majd megkékül
most vagyok szerető nélkül
majd megérik feketére
találok én szeretőre

gyere babám a kert mellé
nézzünk egymás szeme közé
hadd nézzem ki két szemedből
szeretsz-e tiszta szívedből

szépen szól a virág ökröm csengője

szépen szól a virág ökröm csengője
gyüjj el hozzám kisangyalom estére
hozzál nékem fehér bort és vacsorát
kedves rózsám ritkán láthatjuk egymást

ha elküldtem barna babám szántani
kezire adtam a címeres hat ökröm
meg is mondtam én a barna babámnak
hogy szántsa föl karád alatt a gyöpöt

ez a lábam ez ez ez

ez a lábam ez ez ez
jobban járja mint emez
te meg lábom jól vigyázz
mer a másik meggyaláz

piros alma csutája
sebes a babám szája
meg kell annak gyógyulni
ha meg akar csókolni

6. este a gyimesbe jártam

este a gyimesbe jártam
este a gyimesbe jártam
a búva' megtalálkoztam
a búva' megtalálkoztam

a' szerződést kötött vélem
a' szerződést kötött vélem
hogy ő e' nem marad tőlem
hogy ő e' nem marad tőlem

édes lelkem fényes napom
homályba borút csillagom
kit e'vesztettem kapom
kit e'vesztettem kapom

minden piros hajnal előtt
minden piros hajnal előtt
könnyemen mosdom meg előbb
könnyemen mosdom meg előbb

7. bus az idő a nap nékű

bus az idő a nap nékű
bus vagyok szerető nékű
olyan vagyok én a' nékű
mint rózsafa bimbó nékű

busulhatok amíg élek
mer én arra rejá érek
kezem fejemre kapcsolom
magamat úgy vigasztalom
mégis jókedvet mutatok
ne tudják meg hogy búsulok

8. nádfedeles e mi házunk e mi házunk teteje

nádfedeles e mi házunk e mi házunk teteje
s a szegénység kikönyököl kikönyököl belőle
s nem megmondtam régi babám kedves babám ne szeress
nincs egyebem mint amit karom keres

nincs egyebem egyetlenegy egyetlenegy pohárom
s a pohárban egyetlenegy egyetlenegy virágom
s a virágnak az a neve az a neve nefelejcs
s ne ölelj meg ha igazán nem szeretsz
s a virágnak az a neve az a neve rezeda
s ha meghalok ültessék a síromra

10. édesanyám sok szép szava

édesanyám sok szép szava
kit fogadtam kit nem soha

megfogadnám de már késő
hull a könnyem mint az eső

erdőszélen liliomszál
tőlem rózsám ne irtózzál

mer én vagyok az a madár
kit a szíved régóta vár

én vagyok az a gerlice
ki a párját elvesztette

egy vadgalamb elkergette
szerelmünket irigyelte

12. kicsik és nagyok

kis küküllő gyönge vize
kis küküllő gyönge vize
az én babám fürdik benne
az én babám fürdik benne
tralalala-la...

én is megfürödtem benne
rejám ragadt a szerelme

árok árok de mély árok
nem gondoltam hogy így járok

benne vagyok beleestem
a szerelem rabja lettem

beleestem benne vagyok
soha meg nem szabadulok

királyfalvi hegytetőn

királyfalvi hegytetőn
integet a szeretőm
trara-ra-ra...

ne integess nem megyek
én a tied nem leszek

fehér kendőt lobogtat
engem oda csalogat

ne csalogass nem megyek
én a tied nem leszek

királyfalvi határon
nem volt eső a nyáron

nem nőtt meg a kenderem
kurta lett a pendelyem
nem nőtt meg a kenderem
kurta lett a pendelyem

ha te tudnád amit én
ki babája vagyok én
nem vagyok én senkié
csak a kedves babámé

fekete szárú cseresznye
hamis a barna menyecske
hamis az ő szeme-szája
ha legényt lát kacsint rája

sűrű szita szakadék
a vénasszony akadék

nézd meg anyám mit mutatok
milyen szép lányt táncoltatok
egyenesebb a nádszálnál
szebb a csukros violánál

ne nézd babám szennyes vagyok
mer én szolgalegény vagyok
hazamenyek tisztát veszek
első gazda legény leszek

13. vágják az erdei utat

vágják az erdei utat
viszik a magyar fiúkat
viszik viszik szegényeket
mind a magyar legényeket

úgy elviszik szegényeket
mint a szél a leveleket

állj meg babám kérdjelek meg
ha te elmész hol kaplak meg

galícia közepébe
két kaszárnya van építve

kettő közül a szebbikbe
ott leszek én az egyikbe

ha én eztet tudtam volna
pünkösdbe nyílik a rózsa

nem lennék a senki rabja
lennék a magam szabadja

szabad madár vagy te babám
mégis oly ritkán jössz hozzám

ha én olyan szabad volnék
minden este nálad volnék

szaszi@szepi.hu