És a többiek...

A szegedi iskola híresebb diákjai

• Bálint Sándor (1904-1980) egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, néprajztudós, Szeged környékének jeles kutatója.
• id. Bibó István (1877-1935) filozófus, a szegei egyetemi könyvtár igazgatója.
• Bibó István (1911-1979) jogász, történész, az MTA tagja. A szegedi egyetem tanára, a Kelet- Európai Tud. Int. elnöke, államminiszter (1956. nov. 2-12-ig). Politológiával, szociológiával, állam- és jogelmélettel foglalkozott.
• Csemegi Károly (1826-1899) jogtudós. A múlt század második felében írt büntető törvénykönyve hosszú évtizedeken át a hazai igazságszolgáltatás alapjául szolgált.
• Csillik Bertalan (szül. 1927) orvos, anatómia professzor volt a SZOTÉ-n, a neurohisztokémia tudományágának kialakítója.
• Ferenczy Lajos (szül. 1930) akadémikus, a mikrobiológia professzora a JATÉ-n.
• Grasselly Gyula (1920-1991) geokémikus, a szegedi egyetem tanára, a szegedi akadémiai bizottság elnöke.
• Gyulay Endre (szül. 1930) szeged-csanádi megyéspüspök.
• Horváth Mihály (1809-1878) történetíró; 1848-tól csanádi püspök; 1849-ben Kossuth kormányában vallás- és közoktatásügyi miniszter. Száműzetésben élt évekig. 1867-től a Magyar Történelmi Társulat elnöke.
• Irányi László (1923-1987) piarista pap, filozófus. 1945-től Nyugat-Európában, majd 1954-től az USA-ban élt. Az Amerikai Piarista Provincia egyik alapítója. 1983-tól a külföldi magyarok püspöke.
• Juhász Gyula (1883- 1937) a Nyugat első nemzedékének költője; tanár, újságíró.
• Katona József (1791-1830) drámaíró, a Bánk bán szerzője. Pest és Kecskemét mellett a szegedi piarista iskola tanulója is volt.
• Kármán Mór (1843-1915) pedagógiai író, tudós. A múlt század végi gimnáziumi tanterv korszerűsítője.
• Klapka György (1820-1892) honvéd tábornok. A szabadságharc idején Komárom várának parancsnoka.
• Klauzál Gábor (1804-1866) a reformkor egyik vezető politikusa. 1848-ban ipari és kereskedelmi miniszter.
• Lázár György (1851-1915) Szeged országgyűlési képviselője, majd a város polgármestere. Sokat tett a város fejlesztéséért.
• Márta Ferenc (szül.1929) kémikus, 1975-80-ig az MTA főtitkára.
• Ortutay Gyula (1910-1978) néprajztudós. 1947-50-ig vallás- és közoktatásügyi miniszterként vett részt az egyházi iskolák államosításában. A Magyar Néprajzi Lexikon főszerkesztője.
• Pallavicini Sándor őrgróf (1853-1933) A szegedi nagy árvíz idején az algyői árvízkárosultak egy részét saját birtokán telepítette le, ezzel Sándorfalva megalapítója.
• Paskai László (szül. 1927) ferences szerzetes, 1987-től esztergomi érsek, bíboros, prímás.
• Rák Kálmán (szül.1929) orvos, belgyógyász, egyetemi tanár.
• Sőtér István (1913-1985) író, irodalomtörténész, akadémikus. Tanulmányokat, elbeszéléseket, regényeket, útirajzokat írt. A világháború után magával ragadták az "új szelek".
• Straub F. Brunó (szül.1914) biokémikus, munkásságát Szentgyörgyi Albert szegedi laboratóriumában kezdte. A Szegedi Biológiai Központ alapítója. A Németh-kormány alatt az Elnöki Tanács elnöke.
• Szádeczky-Kardos Samu (szül.1918) filológus, 1962-88-ig tanszékvezető egyetemi tanár a JATÉ-n.
• Tábi Tibor (1921-1990) egyetemi nyelvtanár. Örökségéből létesült a Sík Sándor Piarista Egyetemi Kollégium.
• És most Te következel: ...................................