Szegedi Piaristák

logo

 

EFOP-1.3.7-17-2017-00122

 

Határtalanul

 

Diákutazási program

    Reményik Sándor (Végvári):

    Nagy Magyar télben

    Nagy magyar télben picike tüzek,
    A lángotokban bízom,
    Legyen bár messze pusztán rőzseláng,
    Bár bolygófény a síron,
    Szent házi tűz, vagy bujdosó zsarátnok:
    Boldog vagyok, ha magyar lángot látok.

    Nagy magyar télben picike tüzek,
    Szikrák, mécsek, lidércek,
    Mutassatok bár csontváz halmokat,
    Vagy rejtett aranyércet,
    Csak égjetek, csak melegítsetek ma,
    Soh'se volt ily szükség a lángotokra!

    Nagy magyar télben picike tüzek,
    Jaj, be szétszórva égtek,
    Királyhágón, Kárpáton, mindenütt!
    De mondok egyet néktek,
    Szelíd fények és szilaj vándorlángok:
    Mit gondoltok: ha összefogóznátok!

    Nagy magyar télben picike tüzek,
    Soh'se volt olyan máglya,
    Mintha most ez a sok-sok titkos láng
    Összefogna egy láncba……!
    Az égig, a csillagos égig érne,
    És minden idegen rongy benne égne!

    1919. február


    A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár
    a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.