Szegedi Piaristák

logo

 

EFOP-1.3.7-17-2017-00122

 

Határtalanul

 

Diákutazási program

    Szilágyi Domokos:

    Hajnal

    A csönd lüktet a félhomályban,
    hulló lombokat ringatón,
    szépségektől terhesen,
    mint ahogyan ver a szívem.
    Hajnalodik – a nappal ásít
    álom-ittasan, fél-éberen,
    akárcsak én; – táguló tüdejébe
    szívja a kocsonyásan-remegő ködöket,
    s mint az ember szeme,
    – ha könnyíthet lelkén,
    gondjai kevesbednek –,
    lassan tisztul a táj.

    Várom, hogy mozduljon a hajnal,
    friss lendülettel lépjen
    a világosság felé,
    a hajnal is vár engem.
    Farkasszemet nézünk. Tétovázunk,
    biztatgatjuk egymást.
    Nehéz az első lépés,
    csábító a kába álom.
    De aztán mégis: egymásra nevetünk,
    s megindulunk vidáman, kéz a kézben,
    mint szerelmesek,
    hogy huszonnégy órán keresztül
    gyűjtsük az erőt és a kedvet,
    amellyel holnap – újrakezdjük.

    Hajnal


    Forrás: http://www.csipetnyiso.hu/710.delfin.szilagyi_domokos_hajnal