Szegedi Piaristák

 

Nyári ügyeleti napok

Az ügyeleti napok a következőképpen alakulnak a nyári szünetben:

  • - 2018. augusztus 22. (szerda) 9:00-13:00

Ezeken a napokon van lehetőség ügyintézésre.

 

Osztályozó-, javítóvizsgák időpontja:

    2018. augusztus 27-én (hétfő) 9.00 órától

 

    Roald Dahl:

    Tanács a televíziózással kapcsolatban

    Az a legfontosabb dolog
    (A gyerekekre gondolok),
    Hogy SOHA, SOHA nem szabad,
    Hogy tévéműsort lássanak –
    Sőt, legjobb, ha a bárgyú láda
    Már be sem kerül a szobába.
    Amerre csak jártunk, a tévét
    A gyerekek szájtátva nézték.
    Két-három óra meg se kottyan,
    Csak néznek, míg a szemük kipottyan.
    (Múltkor is láttunk egy helyen
    Tíz szemgolyót a szőnyegen.)
    Csak ülnek, néznek, néznek, ülnek,
    Míg hipnózisba nem kerülnek,
    S a sok szennytől, mit egyre néznek,
    Olyanok lesznek, mint a részeg.
    Ó, persze, tudjuk, csendbe vannak,
    A falnak fejjel nem rohannak,
    Nem kezdik egymást hasogatni,
    Hagynak nyugodtan mosogatni,
    Míg fő az étel, hűl a lekvár –
    De azon eltűnődtetek már,
    Hogy ez a rémséges doboz
    Miféle dolgokat okoz?
    ELSORVASZT MINDEN ÉRZETET!
    MEGHAL BELÉ A KÉPZELET!
    Az észt betömi, eldugítja!
    A gyereket úgy elbutítja,
    HOGY TÖBBÉ BIZTOSAN NEM ÉRT MEG
    TÜNDÉRVILÁGOKAT, MESÉKET!
    Az agya lágy lesz, mint a sajt!
    FEJÉBEN DUDVA, GAZ KIHAJT!
    NEM IS TUD MÁST, csak nézni majd!
    „Na jó! – mondjátok majd. – Na jó!
    De ha a televízió
    Nincsen, mivel foglaljuk el
    A drága gyermekünk, mivel?”
    Ezt fogjuk akkor válaszolni:
    Míg nem volt még e bamba holmi,
    Míg e szörnyet fel nem találták,
    Mit csináltak vajon a drágák?
    Hát elfelejtettétek volna?
    Ezt mondjuk lassan, szótagolva:
    OL… VAS… TAK…! És OLVASTAK és
    OLVASTAK, s még ez is kevés
    Volt nekik, OLVASTAK tovább!
    Fél napjuk olvasásból állt!
    A polc könyvekkel volt tele,
    A föld, az asztal is vele,
    S az ágy mellett, a kisszobába
    Még több könyv várt elolvasásra.
    Sok szép mese, volt benne sárkány,
    Volt indián, cet és királylány,
    Kincses sziget, és messzi partok,
    Hová sok csempész lopva tartott,
    Kampó kezű, komor kalózok,
    Egy elefánt, ki csak hallózott,
    És rémes, éhes kannibálok,
    Üstbe ki tudja mit dobálók…
    Mily könyveken busult-vidult, ó,
    Az a sok régi-régi lurkó!
    Hát kérve kérünk titeket,
    A tévékészüléketek
    Dobjátok el, s mi hely marad,
    Oda tehettek polcokat,
    A polcra végig könyveket,
    Hadd ontsanak csak könnyeket,
    Hadd rúgkapáljanak a kölkök,
    A nyelvük hadd legyen csak öltött –
    Ígérjük, nem kell félnetek,
    Ha vártok egy vagy két hetet,
    A drágalátos gyermekek
    Egyszercsak rájönnek maguktól:
    Egy könyvtől lennének nagyon jól.
    S ha már olvasnak ők – juhéj!
    Szívükben árad szét a kéj,
    Érzékeik kiélesednek,
    Nem értik majd, hogy mit szerettek
    Az émelyítő, a silány,
    Hülye, idétlen masinán.
    S azok a drága gyermekek
    Hálásak lesznek majd neked.

    Fordította: Varró Dániel

    Forrás: http://titaness.wordpress.com/2007/11/18/roald-dahl-tanacs-a-televiziozassal-kapcsolatban/