bolt.piarista.hu

Címlap » Piaristák » Öregdiák arcképcsarnok » Öregdiák arcképcsarnok - Bálint Sándor

    Öregdiák arcképcsarnok - Bálint Sándor

     

    Bálint Sándor 

    BÁLINT SÁNDOR


    Szeged, 1904. augusztus 1. –Budapest, 1980. május 10.

     

    Szeged-alsóvárosi paprikatermesztő családban született, már egyéves korában árvaságra jutott, özvegy édesanyja nevelte, taníttatta és támogatta.  A gyermek Bálint Sándor hamar kitűnt az iskolában jó tanulmányi eredményeivel. Az I. világháború idején számos feleség helyett ő írta meg a leveleket a fronton katonáskodó férjeknek.

     

    A szegedi piaristáknál érettségizett, majd a Ferenc József Tudományegyetemen szerzett magyar–történelem szakos tanári diplomát, közben egy évig (1924/1925-ben) a pesti egyetemen is tanult. 1930-tól a Néprajzi Intézetben Solymossy Sándor intézetvezető mellett díjtalan gyakornok. 1931-ben óraadó tanár a Szegedi Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetben. 1934-től egyetemi magántanárrá habilitálták. 

     

    1945-ben belépett a Kereszténydemokrata Néppártba (amiben Demokrata Néppárttá válása után is megmaradt). A KDNP FKGP-vel kötött választási megállapodása alapján az 1945-ös választásokon egyike lett a két országgyűlési mandátumot szerzett (K)DNP-s politikusnak (a másik Eckhardt Sándor volt). Az 1947-es „kékcédulás választásokon” a Demokrata Néppárt országos listájáról jutott mandátumhoz, ezt azonban már nem töltötte ki; 1948-ban visszavonult a politikai szerepléstől, lemondott mandátumáról, és kilépett a pártból is.

     

    1947–1965-ig egyetemi tanár. 1962-ben a történelemtudományok kandidátusa lett. Tanítási engedélyét 1950 és 1956 között megvonták, 1965-ben „rendszerellenes izgatás” vádjával felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Mindkét időszakban mély, őszinte vallásos meggyőződése miatt szenvedett üldöztetést. Nyugdíjasként írta meg fő műveit, a Karácsony, húsvét, pünkösd (1973) és a Szögedi nemzet (1976) című monográfiáit. Főleg a Móra Ferenc Múzeum igazgatója, Trogmayer Ottó és egyes munkatársak, köztük Juhász Antal, Lele József segítették a kutatásait, műveinek közreadását.

     

    Számos gyűjtő úton volt az országban, Szegeden már nem annyira a változó, modernizálódó Alsóváros, hanem a hagyományőrző, mély szegénységben élő Tápé nyújtott kutatásainak rengeteg anyagot még 1960-70-es években is. Munkássága két területen kiemelkedő: egyrészt Szeged és környéke, másrészt a magyar katolikus népi vallásosság kutatásában. A néprajztudomány 20. század közepére önállósuló egyik ágának, a vallási néprajz hazai megalapozójának tekinthetjük. Tudományos munkásságát mintegy félezer közleménye, tanulmánya és könyve őrzi.
    Halálát baleset okozta: Budapesten egy autó elé lépett. A szegedi alsóvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra. Folyamatban van Bálint Sándor boldoggá avatási eljárása.

     

    Finta Kolos