bolt.piarista.hu

Címlap » Piaristák » Öregdiák arcképcsarnok » Öregdiák arcképcsarnok - Katona József

    Öregdiák arcképcsarnok - Katona József

     

    Katona JózsefKATONA JÓZSEF
    Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.
     

     

    Apja takácsmester volt. Elemi tanulmányait 1798-1802 között a kecskeméti római katolikus iskolában végzi. A gimnáziumi éveket a pesti, a kecskeméti és a szegedi piaristáknál tölti. Az utolsó filozófiai évet és a jogot Pesten végezte, 1816-ban letette az ügyvédi vizsgát, és először ügyvédsegédként, később önálló ügyvédként működött Pesten 1820-ig.

     

    1811-től bekapcsolódott a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság munkájába. Műkedvelő színészként darabokat fordított, dramatizált Békési József álnéven. 1812-ben „delectans actor”-ként a pesti együtteshez szerződik. A színház iránti szenvedélyét fokozta, hogy a  fordítások és lovagregények dramatizálása után megírta A Luca széke című karácsonyi játékát, majd pedig rátért az önálló történelmi drámákra, melyek közül figyelemre méltó a Ziska (1813) és a Jeruzsálem pusztulása (1814). A drámaírói pályának már épp készült hátat fordítani (e szándékát a Ziska szomorújátéka előszavában taglalta), mikor 1814-ben az Erdélyi Múzeum c. folyóirat pályázatot hirdetett a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor előadandó történeti drámára. A pályázatra beküldte fő művét, a Bánk bánt (melynek első változatát 1815-ben írta). A pályázat eredményhirdetésekor Katona művét meg sem említették, az sem tudható biztosan, hogy valóban megérkezett-e a címzetthez.

     

    1815-ben, amikor állandó épület és támogatás híján feloszlott a pesti színtársulat, Katona felhagyott a színészettel, letette az ügyvédi esküt, 1820-ban Kecskeméten megválasztották alügyésznek. Még ebben az évben megírja híres röpiratát; Mi az oka annak, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? Az írásban közölt tények a következők: az állandó kőszínház a nemzeti öntudat hiánya, a könyvformában való megjelenés nehézségei, a cenzúra működése. Az értekezés először a Tudományos Gyűjtemény 1821-ben megjelent IV.  kötetben volt olvasható. 1826-tól Kecskemét főügyésze lett, és irodalommal nem foglalkozott tovább. Ebben az évben egy színház tervrajzát is elkészíti a kecskeméti tanács számára.

     

    1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban halt meg.

     

    Sári Regő